Napi Hírek, 1924. február/1

1924-02-03 [0077]

Az a haladás, amit a nemzet" ebben az időben a kultúra és a , civilizáció terén felmutat a tény ho^ tu^omán-os intézeteink és Képzőművészetünk jóformán a semmiből a modern kor színvonalára emelkedtek, továbbá az a fejlődés, amely egész közgazdasági életünk terén megnyilvánult, méltán aat£a tudatot ébreszthették e kor jeleseiben,, hogy közel van már az az ijp?, amidőn azt mondhatják, hogy Magyarország, amelyről Széchenyi azt mondta, hogy lesz v az a Magyarország . meg>-van.. tf ° A nem2et végzete azonban újra ugy akarta, hogy a magyar letérjen arról az ösvényről, amelyet Széchenyi politikája megjelölt. A íi^wU elveknek ugy a politikában, mint a társadalmi téren és az irodalomban túltengő befolyása következtében nam vették észre azt az aknamunkát, amelyet a szervezett nemzetköziség a nemzeti eszme és ezzel kapcsolatosan a keresztény erkölcsi világnézet oilen íblytatott* Az a közöny, amellyel a magyar tárfadalom minden rétege ez a el az aknamunkával szemben viselkedett, tette lehetővé azt, hogy egy végzetes pillanatban, 'a világháború befejeztével, aindiőn a magyarnak leginkább lett volna szüksége a nemzeti géniuszban rejlő tényleges erűre, hogy megvédje e hon ezeféves határait, a magyar .félrevezetve egy idegen gondolkodású, nemzet-éa valláséi! enea : , erkölcsű'csoporttól; kardot ragad, hogy azt a nemzet irestőbe szarja* ' V "A nmzet m *. egykönnyen meg nem hal, ha nem hagyja magát és amely maga nem. üti szivébe a tőrt, lt A magyar pedig ezt cselekedte i jÉS.mosfc, midőn szomorú helyzetűnk-ben visszagondolok árra a dicső korra, amidőn e nemzet százéves álmából felébredt és az áldozatkészségnek, a hazaszeretetnek és a céltudatos munkának cwvr^v tanújelét mutatta, hogy •• a legnagyobb magyar . ki merte mondani azt a nagy^özót; Magyarország nem tolt) hanem lesz, és ha visszagondolok arra a nem is rég volt boldogabb éa szebb, múltra, amidőn a nemzst

; Széchenyi nyomdó kainknál adva, a kulturális és gazdasági fejlődés oly fokát éri el,, hogy méltán hangzott - el itt ebben a teremben az a nzé^hog-j közeledik a kor, amidőn azt mondhatjuk,, hogy Magyarország meg^jan, - akkor Önként felvetem magamban azt a kérdést

f vájjon most milyen szavak fejezik ki a nemzet érzelmeit, Erőtlennek érzem magam, hogy erre a magam szavaival adjam meg a választ; megadta erre a f©letetet maga a nemzet, midőn a megtérés ut jára lépve, elhangzik ajkáról nemzeti imánk: Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, hiszek, egy ' : isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában; , . Ugy érzaa, hogy Széchenyi merész mondása ós ez ima között egy nemzet tragédiája van eltemetve* ügy érzek* hogy mig az a saját erejének tudatában önbizalommal eltelt, munkásságának eredményét észlelő nemzet lelki hangulatát tükrözteti vissza,, addig ez az ima egy összetört, szétszaggatott, a történelmi igazságszolgáltatásra appelláló nemzet lelki állapotából fakad* De ugyanakkor ugy érzem, nogy mind a kettőnek alapeszméje hasonló? az egyiké ajüélységea remény a haza jövőjében, a másiké a törhetetlen hit az ország -feltámadásában* ES mig akkor feltámadásunk előfeltétele a nemzeti géniuszhoz yaló felemelkedés volt, ugy most megmaradásunk alapja a nemzeti géniuszhoz váló törhetetlen ?— • ragaszkodás* Kert ne felejtsük el, a nemzeti géniusz nemcsak azokat a dicső tradiaiakat jelenti, amelyek őseinkről rink maradtak, nemcsak azok önfeláldozását és áldozatkészségét, a harctéren elesett nősök vérét és az értük hullatott anyai könnyeket t az idegen uralom alatt sínylődő . magyarok, át-át hallat szó sóhajtásait; jelenti, hanem a nemzeti géniusz jelenti azt az ideált* amely önállóságunkat, függetlenségünket, nemzeti