Napi Hírek, 1924. február/1

1924-02-10 [0077]

érzéssel, a tradiciával, a történelem tanulságaival, mert sz egy f o« kozatos ''ajlődést jelenthet csak nem pedig felfordulást» Csak az a demokratikus átalakulás lehet tartői; és biztos, aaely a nemzet életének gyökeréből fejlődik ki és fokozatosan fejleszti ki. a lomhát ás gyümölcsöt JŰU nemzet számára, t^56exek a másik kérdéa-komplexura/ftí., melyről szóltam* <Lzt hiszem- hogy minden wagyar kormánynak az összeomlás után arra kellett fordítania a gondját, hogy az ország anyagi megélhetésének alapjait rekonstruálja és azt u£boi életképessé tegye. A háborús szenvedések, a forradalmi felfordulás, az idegen megszállások gazdaságilag tönkre tették ős kimerítették erőinket* Ehhez jött második ok>*epen az ország területi megcsonkítása, amely látszólag ugyanolyan erejű területet hagyott meg a csonka országon,, mint amilyen a habom előtt volt. Ez csak látszólagos, Megcsonkítás folytán sokkal csekélyebb, ennek az —__—: . ereje is

í mint a háború előtt volt, Elég ha rámutatok aa>* ra, hogy ezen a területéül sajnos a magyar intelligencia tekintélyes része feleslegessé vált,, A magyar intelligencia az egész régi nagy Magyarország teiulétéről idetömörült a csonka orazágaa. Kénytelen volt ezt tenni, mert megélhetése a többi területen lehetetlenné vált. 2gy tekintélyes rész sajnos felesleges itt* s a középosztály megélhetését majdnem lehetetlenné teszi, a középosztály szenvedései olyanok ma Magyarországon, mint amilyenekhez foghatót külföldön sb* nyugati átLljmiokban sehol eem láthatunk* Iíe el vesztet tűit a csonka te>» rületen levő nemzeti vagyonnak bisonyca .részét le ŐS gyengült annak értéke. Egy csomó trál.lalat - magában a mezőgazdaaágban <• bizonyos vállalkozások rentabilitása megszűnt azáltal^ hogy vagy elvesztet* tűk a piacot, vagy a nyersanyagot. Elég ha rámutatok a borkérdésraf megtartottuk a szellőinket, de elvesztettük azokat a piacokat, amelyekre azokat kivihetjuk. Még egy másik kérdés» .azt tapasztaltuk, hogy megmaradtak a központok az áll ami életben,, de a forgalomban is- a pénzügyi életben* sőt még azt merném mondani, a kulturális életben is* Elég ha rámutatok a zeurnaeisztikára, amely Budapesten volt konoentráiva, de ma megélni Csonkamagyarországon nem képes, Ezek mindmegmaradtok, de elvesztették azokat a területrészeket, amelyek segítségével prosperáltak* jkle felejtsük el, hogy gazdasági életünk tönkremenésé* nak egyik harmadik főoka a békeszerződésnek a rsparáciékra vonatkcn zó fejezete, JÜZ az intézkedés az, amely által elvágtak bennünket a külföldi segítségtől. Ügy bántak velünk, mint azzal a beteggel, akit agyba fektettek, de melléje nem ápolót, hanem zsandárt állítottak, hogy a betegtől még-—, a vizet és az ételt is elvegye, A repaTáciőra vonatkozó stipulációi a békeszerződésnek lehetetlenné tettöt, hogy külföldi tőke segítségével rekonstruáljuk ezt az országot* Már padig egy végkép kimerült, feldarabolt és darabjaiban is elértéktelenedett ország csak külföldi erőit segítségével képes saját erejét visszanyerni és az ennek megfelelő rekonstrukciót keresztülvinni. Ezek az óKpk azok, amelyek folyt fin gazdasági és pénzügyi krízis van az országban. En megengedem, hogy nagyon nehéz a nagy publikum részére ezeket az okokat áttekinteni, üokkal könnyebb azt mondani;, azért varnak ilyen állapotok, mert a kormány ezt vagy azt csinálta* Ez egy olcsó frázis, amellyel " gyakran élaefcmert biznak abban, hogy a közönség a valódi okokat felkutatni e& megérteni nem képes, de higyjék el* bármily kormány ült volna itt a háború után a mi helyünkön, ezt a gazdasági krí&ist elkerülni, nem lehetett volna mindaddig, amíg a békeszerződésééi; a raparáciőra vonatkozó stimulációit vagy el nem intézték, vagy mag nem változtatták

fc / " Két ut állott a rendelkezésret vagy saját erőinkből kellett megkísérelni, hogy talpraálljunk, vagy külföldi segítséghez kellett folyamodnunk. Mindkét utat magpróftűLLtuk. MZ összeomlás, után csak az egyik ut állott rendelkezésünkre, csak az v,z ut, hogy saját esőnkből próbáljuk az országot rekonstruálni* mert hiszen ab-