Napi Hírek, 1924. január/2
1924-01-17 [0076]
§ Praznovszky Iván volt páriái követ az országház delegációs termében a %gyar Külügyd Társaság felkérésére ma délután 5 érakor Magyarország és Franciaország külpolitikai kapcsolatairól előadást tartott^ Az előadáson megjelent előkelő közönség soraiban voltak; Lukáos György, Ráday Gedeon gráf, Mayer Jáno s ,)W8&Ps Andor, Birő pál, Luűvig Krnő^Márffy Mantuano Rezső követ sé gi tanácsos, Wurmann Ferenc minis % te ri tcsiácrsos, Horváth Jenő e gyeteoi tanár ,öe Robisa gráf—-- diplomáciai ütyvivő és a francia követség számos tagja* ^VcUj^uht ÍWMW Az ülésen Pekér Gyula elnökölt, aki rövid megnyitóbeszédében, azt fejtegette, hogy Magyarországnak önállé külpolitikát kell teremtenie. Mátyás király ideje óta a magyar nemzetnek egyáltalában nem volt önállé nemzeti külpolitikája. Végre elérkezett az ideje annak* hogy ezen a téren is a teljes önállóság terére lépjünk* ^rasnovszky^Iván kifejtette a francia külpolitika alapgondolatát, mely az erosebb némettel, azesaben. a francia érdekek bizto« sitását keresi*. & franciának minden akcitfjt&öz vétlenül vagyközvatve ezt a célt szolgálja, azonban mig/ ennek eleinre defeatziv karaktere volt, lassacskán militariata«itnperailista politikára tértek át, Praznovszky kimutatja hogyan veze tett ez a változás Franciaország külpolitikai ij,oloiására. a frank esésére és & kisantanttal, illetve foképen a Csehországgal való szorosabb kapcsolatokra* Foincaró VII. Sd*rard~ tfEertt ^umkreisangspolifcik'^oh folytat,csupán kelet felé való eltolódással, *2 egész törekvés katonailag van alátámasztva^ s mint minden hatalmi csoportosulás, más hatalmi csoportosulások előidézője lesz y sőt háboru3 veszedalruaket rejt magában* JL francia-magyar kapcsolatok célja a keleteurópai stabilizáció volt; ma is arra koll törekednünk, hogy a végső rend ne ellenünk vagy nélkülünk, áe velünk és általunk jöjjön létre, ÜL francia nagyon té*ved ha azt hiszi, hogy a kisantant a neki adott fegyverkezési milliókat a német ellen fogja felhasználni; ha rákerülne a sor, kisantant a saját oéljait szolgálná, vagyis'aktiéi a magyar ellen irányulnának, a mi a franciának nem célja, sot érdekei ellen van. Befejezésül a magyar külpolitika feladatait fejtegette. Szók hosszúlejáratú akciók lesznek «• úgymond «, mert a fának,melyet mi Ültetünk és ápolunk, nem mi, hanem az utánunk követVező generációt fogja csak leszedni gyümölcselt. Ivehéz munka, évszésadös jpaailaaztasok helyrehozása vár ránl. Á ynagyar ügyet külfölden hamis beállításban i-smerlk, He ámítsuk magunkat, legyen bátorságunk szembenézni és szembeszállni azzal a ténnyel, hogy külföldön minket az elnyomóknak tartanak, a a kisantant állasai a felszabadított népek, SljŐn az idő. mikor nem a háborúért,, banem a békéért való felelősség elvét fogják feszegetni: erre az iacra kell nekünk előkészülni befele konszolidációval, kifelé türelmes, komoly és fáradhatatlan felvilágosító munkával. Az előadást a közönség feszült érdeklődéssel hallgatta, s befejez tével lelkes tapssal ünnepelte az előadót* /MH/
