Napi Hírek, 1924. január/2

1924-01-31 [0076]

ti gondon, január 31, A Reuter-iroda jelenti washingtonbál: Coolidge elnök megbízta a demokrata Gregoryt és a köztársasági Stravsont, hogy esetleg vádat emeljenek: a petróleumengedményefc kérdésében, amelyek©* Fali volt belügyi államtitkár, Benby tengerészeti állaart i te ár és más magos tisztviselők vannak belekeveredve, A vizsgálattá! megbizott szenátusi bizottság bírálat tárgyává totte, vájjon igaz-e az a feltévés, hogy Pali a tengerészeti miniszter iufc petróleum tartalékait spekulánsoknak adta ét. Az egyik személyi aég, aki Palinak köhasoat adott, a bizottság előtt megerősítette, ho© 1921, november 30.-án ralinak 100*000 dollárt kölcsönzött, azonban nem a petroleumkészletek átengedésének ellenérté kér oL volt sző, hamm magán** kölesöhr^u, hogy Falinak lehetőbe* tegye uj-maxikői földbirtokainak berendezését, AZ ügy eg£82 Amerlkábaa óriási szenzációt keltett kulönöe tekintettel a küszöbön állo elnökválasztásokra* Lapjeleatés szerint a szenátus demokrata tagjai javaslatot nyújtottak be, amely a tengerészeti minisztert és Baugherty foállamügyésat lemondásra kötelezi , /MTI/ ;: B e r 1 i n , január 31, /wolff / A Chocago tribüné szerint az angol nagykövet tegnap a pfalzi kérdésről nyújtott át polncárinak jegyzéket, ámenben az angol kormány elutasítja azt a francia javaslatot, hogy a kérdést a nagykö^-eti értelszlet elé utalják, mart francia részről kizárólag azt hozzák fel okul, hogy a francia csapatok biztonsága veszély ben forog* A jegyzék hangoztatja, hogy maga De Metz tábornok sem állította* hogy a biztonság veszélyben forog, A francia érv technikai természetű, Maodonald azonban, mint hire jár, ellene van ilyen technikai részlet alapján való megoldásnak, mert ez megváltoztatná a problémétj-apfalziakat tenné vádlottakká és a franciákat vádlőkkó./MTl/ ti paris, jamiér 31* /wolff/ A petit Parfeien a diplomáciai helyzetről ezeket írja: Ha parisban éa Londonban hidegvérrel vizsgálják meg a helyzetet, araaly a két ország között szakítást idézhetne elo, már előre is biztos volna e vizsgálat sikere. Ugyanis igen gyorsan észrevennék, hogy smmgt^cisxűac^mttáJB a német probléma egyik vagy másik kérdésében való kölcsönös engedménynek s ckkai kevésbbé súlyosak volnának a következményei ugy Anglia, mint Franciaország szempontjából, mint a szakítás* Poi no arénák a pfalzi kérdésben tanúsított magatartása azt bizonyítja, hogy ezt már felismerte, A lap Maodonald levelében annak bizonyítékét látja, hogy szintén felismerte a szakítás végzetes voltát a azután azt monáj a, hogy a szakértŐbizot tságok munkában vaunak s mag 1 ehet jósolni, hogy végkövetkeztetéseiket valamennyi kormány elfogad ja, Azt lehetne talá& hinni, hogy Franciaország ennek elfogadása elé^ akadályokat gördíthetne? & francia kormány bizonyára nep vsáaoigajtx vál

4la Ihatni' magara a felelősséget ily súlyos és végzetes elutasításért* Minthogy Maodonald a maga részéről* kifej ez te azt az akaratát, hogy mindent megtesz, ami tőle függi** angol és a francia érdekek összhangba ho*-» zataláAis alig van ok arra, hogy ne legyünk-.-- optimisták* /MTI/