Napi Hírek, 1924. január/1
1924-01-12 [0075]
| A» Ormigm Siréi én fgyásza Egyesület elnöki tanács* aa tartott iO-áséb«m /rreglalkozott azokkal a randa ser rá vált durva éa alaptalan táaadasokkal, amelyek a közelmúltban a bíróságokért egénenként és iatézmaiwileg ia értékűsége nemzetgyűlés termében is.ősidőn az országos blr^-ÖL és ügyészi egyesület ezeket a nyilván átlátszó tea» deneiáju táaadáeokat, mint a magyar biréi kar egyetemének hivatott ké** viselője, erköloei fölényének tudatában a leghatározottabban visszautasít je, ráautat arra, hogy ezek a tervszerű támadások azt a célt szolgáljak, hogy a tártad alomnak az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett hits alapjában negrendittessék,másrés zt pedig a birákat itélkezéaiüiV tt ^ílZ TOT 7 ^ # B 6y attftl elhatározta az egyesület, hogy a nemzetgyülés elnökén^, és a m.kir, igazságügy mini az terhez felterjesztést intéz,amelyben a fentieket kifejtté a biroi tekintélynek és függetlenségnek hat totóm ás intézményes megvédését kérl,/MH/ r ' , * A Hagyar-lSpancli Irodalmi Társaság szombaton délután n&gyszáJWvtu és előkelő hallgatóság előtt felolvasó ülést tartott a budapesti * Libsafceie Francai se" olmeétaroébea abbéi az alkalomba!, hogy az oltásé* terem a nyilvánosság száméra megnyílik. Pékár Gyula elnöki megnyitójában rámutatott arra a fontos hivatásra, amelyet a Librairie Francaiét a francia irodalom ismertetése terén betölt, s kiemelte Raoul Chelard francia kereskedelmi attasé érdaaelt, amelyeket a könyvkereskedés alapítása és felvirágoztatása körül szerzett, azután de Hobien gróf francia ügyvivő ismertette az fj-vaséterem feladatalt a azt a nagy szolgálatot, aoslyet az irodaiam barátainak tehet. Majd Fóti Lajos dr,, a Librairie Francaise tulajdonosa mondott köszönetet mindazoknak, akik a könyvtár megvalósításában segitségére siettek, líagy ' figyelem kisérta Jean Mist leír d»Áuriol előadását pierre Lotinak, a kiváló francia irőnat irodalmi munkásságéról. Szellemes előadása folyaeán rávilágított arra, hogy Pierre Lotibol, bér élete nagy részét utezéss<ui töltötte el, hiányzott az utazók temperamentuma, Sesényei nem a azo szoros értelmében vett regények, alakjai pedig ritkán önálló jelleoak. Utolér he tétlenek a leírásai, amelyekben nem annyira összefüggő tájképeket, hanem bizonyos természeti jelenségek hatása alatt szerzett benyomásokat kell keresnünk. Vallási felfogása minden vallást e^arént «lfega|,de mindegyiknek alaphangulata pesszimisztikus .Hiába keressük nála az érzelmek hevét, amely nagy -elOff jét, Ghateaubriaad-t jellemzi az ezjáotikumban, A szerelem nem minőiének fölött uralkodó érzés regényeibea, életében sem játszott nagy s zer epet. Pierre Lőtt mint teljesen eredeti iro igen nehéz a regényirodalom különböző irányzataiba;.' bele illeszteni.Sfövei a naturalizmust zárnék le. Követői mindeddig nincsenek, A hallgatóság az előadásokat nagy tetszéssel fogadta.
