Napi Hírek, 1923. december/1
1923-12-11 [0073]
műveset 1 politikát folytatott* jflnapáfal iogoetttá római császár a művé* azetef éa irodalmat egyaránt pártolta; A Mediciek nélkül szegényébe lett Tolna a firenzei művészet*. Az Esték ferrarai udvara nélkül nem született volna meg az olasz hősköltemény. Csak a raoaaajsaance pápák tették lehetőd , vet Brataante^ Michal Angéla és Rafael művészetének teljes kifejlődését* Shakespeare színdarabjait irzséhet királyné udv&ráo&a adták elő* Bacin© és Moliere darabjait XXT. Lajos karolta fel 0 A némát dráma a pfal&v WlttalsoaohoJk mannhelmi színházából, a í§aA**mari udvari és a bécsi Burg*í színházból indul diadalmi htjára. Minden kis német állam székhelyén hatjűjmaa fejedelmi laatély, udvari könyvtár* fejedelem alapította egye* tem, udvalei múzeum, és udvari, színház áll fenn- a a tudományos akadémiakat is a fejedelmek létesítették. Minálunk még a budai királyi várat is közadakozásból építették- Grassalkovion herceg gödöllői palotáját a nem*, zet vásárolta meg fejedelmi nyaralŐnak y Semzeíl Mizeumunkat Széchenyi Ferenc , az apa. Tudományos Akadémiánkat Széchenyi István, a f iu^ alapította. Szépművészeti tfiizammmk alapjait a heroeg Sszterhazy nemzetség képvásárlásai vetették meg* Nemzeti Színházunk szintén nemzeti alapítás. A reformkorban a nemzetneIL a karoknak éa rendeknek kellett pótolni azt a munkát* amit a fejedelmek és az államférfiak elmulasztottak * nem agyszer szemhaszállva az osztrák érdekektől, vezetett államhatalom aka~ d^koskadáséval. Örök dicsősége marad Borsod vártaacrvánav azt ° aiSL'götftöláet- amelyet masnit öntudatos aöLaéiaétl pőlltikávai*'£eje&alaek vettek kezükbe,,, a saját csekély erejével igyekezett üllátnl. hogy ne* künk magyaroknak is kegyen nemzeti aréB^rod^l.aujak s nemzeti színésze* tünk^ Ka én remélem^ hogy Borsos! táráiegya éa Miskolcnak immár nem mező^ hanem törvényhatósági varosa száz év után* a magyar nemzetnek ugyanolyan soasdöntő pillanatában ismét teljesíteni fogja a maga hazafias köteles* séget 4 Száz évvel ezelőtt is a lét és nemlét kérdése előtt állott a magyar nemzet, nem tudtunk volna müveit európai nemzetté válni a reformé kor Idején, akkor 1848/49.^1 szahadaá^arcuni. bukása titán meg tudott volna bennünket semmisíteni az osztrák önkényuralom. Minthogy azonban az Alkotó világtervével jut Összeütközéssé az 5, aki értékes kultúránkat akarja megsemmisitant, azért Bach Iribeststadt összöirodalmi ki* sérlete is összeomlott.^ mikor a magyar művelődést mag akarta semmisite** sin. Ma megint lé^kirdéa elé vagyunk állítva, Súlyos helyzetűnkben csak az menthet meg berniünket, ha felszívódik az emberiség köztudatává az a meggyőződés, hogy Európa keletán. az emberi művelődés nagy munkájában a^íkülőanetetlen munkások vagyunk a hogy kidÓUéstink eseMn az emberi kul* túra pótolhatatlan veszteséget szenved. Az államhatalom most nemzeti alapon áll ugyan, ds mostoha pénzügyeink minden nagyobb akciót megőéV nltanakfc Ismét a társadalom segítségére van szükségünk, mint a faroraikor* ban, mint száz évvel ezelőtt, midőn Borsod vármegye az első magyar kő* színházat épitette* Most jövök Prágából, saját szemammal láttam, hogy a cseh fővárosban több a könyvkereskedés Is gazdagabbak a kirakataik,, mint Budapesten., Tudományos irodalmunk bámulatos sz ivás ággal tartja magát ? tudósaink hihetetlen önfeláldozással dolgoznak, de a szépirodalom élete ceendeaaoh, különösen vidéki színházainkat pedig a mozgd versenye foj*> togatja*. amettemftailtwwflgxfaaxxk Szépirodalmi és szinészeti térét*, élesztő, oátorltd munkára van szükség* Midőn Borsost varmegyét és Miskolc városát gyönyörű oeate« náriuraa alkalmából az egész magyar művelődés nevében melegen Üdvözlöm, annak a sziklaszilárd meggyŐzőaesenmek adok kifejezést, hogy az unokák méltók lesznek nagyapáikhoz s hogy a magyar nemzetnek mai példátlan vál« ságában ma Is meglesz a jövőbe vetett alt. az akarat^ az erő* Ós áldozat* készség, hogy a jobb jövőt© a mi szerencsétlen negyedikünk átmentse a magyar müvelodeüt, a magyar eziini^ irodalmat és a magyar színészetet. Adja a népek igazságos Istene,, hogy ugy legyen!
