Napi Hírek, 1923. december/1

1923-12-09 [0073]

- Ki fejt ettem, hogy Amerika az amerikalak felfogása a z érint azért indult a. háborúba, ás azzal keltett lelkeseáést, hogy a világ- ltc#u-&4uralmi törekvések ellen'

1 az emberi szabadságért akart és küzdeni akart a tartós békéért. Mi ugyan ezt egészaa máskég fogtuk fel, de Afrika ezt hirdette^ felvetettem a kérdést, vaj jen .Amerika elérte-e ezv s oélját a " háburuval és összehasonlít ottam a békeszerződések által teremtett Európát^ az előbbi Eöropá*sl„ pédául felhoztam a trianoni békét éa annak eredményeit és arra az orca meny re jutottam., hogy a háború * ~ utániEuropa konstrukciója', sokkol több hibát tartalmaz , mint a háború előtti Európa*; Igazoltam ezt azzal,, hogy ime a Á^eszer. ződásek ellenére a milltarlzmua uralkodik inkább" mint valaha, de Európának csak egy részén*- Tan egynéhány felfegyverzett." állam éa néhány teljesen lefagyva* zett állam*; Ha azt állítják, hoigy a békeszerződések által teremtett állapotok csak ugy t irthatok fenn, ha az egyik rósz fegyverkezik és a másik rész naa

; akkor ebben cagában a békeszerződések elité \ése benne van. mert olyan állapotokat; teremtettek, amelyek nan a dolgok természetéből .Következnek, hanem csak erőszakkal tarthatók fenn* Bámutattam te^át arra. hogj; a béke problémáját m

ég csak ezután kell majd megoldani amikor a viltó közvéleményének átalakulása érstté tette a helys-otet.. Felvetettem a kérdést, hogyha ez Így laarad; Amerika vállalja-e a felel .ősséget azért, hogy amiért küzdött annak épp az ellenkezője éressék al, - A másik cél ja (volt) Amerikának az ő felfogássá, szerint a szabadság intézményeinak icial^IIJaTS^iuindenütt,,! Ezzel szemben mindem nütt diktatúrákat ós bizonytalanságokat látunk*

1 A békeazkerződések amelyek a népek akarata ellenére alkottatlak, a legjobb agitációs anyagot adják a -pakoló számaraj S2rténolr4 vlsssapilliantást is vetettem a jó és rossz békeszerződések Jcövet keményei re és rámutattam arra,, hogy az emberi erő sokkal gvsprlÓDb, sem hogy a korlátlan hatalmat elviselni tudná,, Igy volt ez napóleonnál is és még sokkal inkább igy van egyes nanzeteknél* Ea a győzelmes nemzetek abba a helyzetbe jutnak hogy diktálhatnak, ki van zár,), hogy"*a győEelemj^mmkkáékfí^tíikSíÉmm mámorától elkábítva m ígyekeskisfé/Sk az összes €Kf»yöket kihasználni tekintet nélkül, arraj, hogy ezek as előnyök tart hat ók-e hosszabb ideig, vagy sernél A győz el tulságooságábaat gf a nos alom korlátlanságában rejlik a lélektani alapja annak, hogy esek a békák rosszul ütöttek 4$. „ Ezeket a fejtegetéselmet rendkívül nagy figyelemmel hallgatták éa, nagy —megértéssel fogadták*; - Magyarország közgazdasági helyzetével kapcsolatban rámutattam arra., hogy nyugatról kelet felé indulva Magyarország és annak fővárosa an utolsó stáció^ ahol a vállakózás lábát megvetheti, mert teljesen nyugati berendajtv-'ést kap^ nyugati kormányzatot.^ birúi hat almot 3 üzleti morált és kereskedelmi mentalitást, ugy hogy minden kereskedelmi — 1 'i mi vállalkozásnak „mely lábat, a közeli keleten meg akarja vetni, csak Budapest lehet a kiinduló -^^---^ pont ja.Hewyorkban, ahol az amerikai intelligencia szine-javánál alakult társaság által rendezett vitaestélyre kaptam meg.ivást, értealt ettek

v hogy ugyanerre az esetólyxe meghívták a csen szlovák állam volt követét la*> Én ki jelentettem, hogy ez ellen serami kifogásom és a meghívást elfogadtanú Azonban a O/sehazlcvák ur az imoiaó pillanatban eliasTad** Erre egy. amerikai egyetemi tanár vállalkozott a csehszlovák£±-.H£*Íálláspont védői szerepére* Előadásom után, amelybea kifejtettem, hogy a trianoni békeszerződés arculcsapását jelenti a jc*Xazi» az etnográfiai és általában minden tü«s«$s»*afci politikai konstrukciónak, az. illető egyetemi tanár kijelentetne, hogy az adott körülmények kőzött jobbat caiaáimi nem 1 ehetett. Erre é* válaszomban azt mondtam,, hogy a vedel ea a bűnösséget beismeri,, csak enyhítő körülményeket hoz fel.. Azt hiszem