Napi Hírek, 1923. november/2

1923-11-23 [0072]

j; p á r i B,november 23„ /Wolff./ Brland felszólalása után Poincaré felolvasta Albert ihomas és Taráieu nyilatkozatait azoknak a biztonsági garanciáknak jelentőségéről, amelyeket a versaillesl szerződés ad. A francia parlament a szerződést ratifikálta abban a bit. ben, hogy az angol-amerikai biztonsági szerződés Franci aOrsz ágnak elegendő biztosítékot nyújt ós háború esetén megóvja az elszigeteléstől. Valamennyi szerződós végrehajtásának előfeltétele a szövetségesek egyAr 4^*ntU^m^ Még akkor is, ha Franciaország szövetségesei a németek terűéit csökkenteni ágaznék, e csökkentés lenetet len, ha íranciaor szág ellene szegül, Ha azonban x'ranciaorsság Németország mulasztásai miatt szankciókat követel, ugy a m^á^B^±S^í^^sMkm^Mksr

: kikötött egy e; dt4Jb i ellene irányul. A miníszte raLnük asiaáíi kitéri azokra a tárgyalásokra, amelyek ezeket a nézeteltérésedet a kormányok között és a nagyköveti konferencián előidézték, Poincaré azután általános a ágban szólott arról a kötelszettaégről, amelyet Franciaország Majna-Frankfurt megszállása után vállalt' * A francia koxmány pusztán ós kizárólag arra kötelest s magát, hogy egy ; szövetségesközi kérdésben Aem jár el többé Izoláltan. A Chamberlain-íöíe magyarázat , amelyet ennek a kötelezet taégnek adtak, téves . ha biztonsagunkat kell majd védelmeznünk, magától értetődik, hogy nem várunk senki jóakaratára. Az az angcl tétel, hogy egyetlen szövetséges sem járhat el izoláltan, odavezetne, hogy Németország mulasztása SBet én ezeket a kényszer intéz ke éseket egy szövetséges meg akadály ózhatná, Franciaország szempontjából a leglényegesebb garanciák az ellenőrzőbizottság szabad működésében rejlenek* Németország ezt megakadályozta, hogy azután azt a követ élést támaszthassa, hogy a bizottság ne folytathassa tevékenységét, ha belga ós francia tisztek vesznek benn© részt, ürügyül hozva fel, hogy ezek biztonságát nem garantálhat ja, A miniszterelnök kijelentette ezután, hogy nézete szerint ftómeéország , minden esetben meghajlik a nagyköveti konferencia előtt*. A bizottságok munkálatait sem meg nem szakítják, sem be naa szüntetik* Az olyan incidenseket, mint a lipcsei, nem lehet büntetlenül hagyni, ós nem elég az a sajnálkozás, amelyet a birodalmi kormány kifejezett,, AZ esetet a nagyköveti konferencia elé terjesztjük. Az ilyen incidensek fel kell, hogy világosítsák valamennyi szövetségest a óm et ország szelleméről. A nagyköveti konferencián létrejött megoldás egyáltalán nem teljes* Eszméink és követeléseink egy részét feladtuk annak megakadályozására, hogy szövetségeseink vie szavon aljának a k&lőaböző intézményekből éa hogy megakadályozzuk a nyilvános nyomást* Mindig azt mondtam, hogy Szerencs ét len Bégnek tartom az antant bomlását mat

unkra, Angliára, SJalgiuara ós az európai béke s-e /Általános helyeslés./ s hogy még a nem teljes kollektív intézkedés is jobb,mint aa erőteljesebb, izolált rendszabályé Biztonságunkra a legjobb garanciát akkor kapjuk - ez a nézete Fochn&k és Petainnek,- ha a megszállott területeken jelenlegi állásainkat megszilárdít jak. Amig a német jóvátételeket meg nem fizették, nem ürítjük ki a tíuhrvi déket „ A gajsatarfcc- 1 mány ós a hidfő kiürítésének időpontja még nem kezdődött meg* A németországi rendkívül komoly eseményeket éberen kell figyeln'nk, bár reánknózve nem nyugtalanítok. A versaillesl szerződés egyáltalában ne» kötelezi a szövetségeseket, hogy független államok alakitáaét megakadályozzák. Az angol kormány a szeparat Istákksl szemben j^^ármtSJwnággak pártoskodással vádolt, Nekünk azonban bizonyiték&ink vannak arra,hogy & német birodalmi kormány elrendelte, hogy lőj jenek s sz eparat i stákra akkor is, ha nyugodtan tüntetnek» hera engedhettük meg, hogy szemünk láttára bákés embereket megöljea£k*.iindesi pojstban hivak maradtuk követ sót politikánkhoz, minden ebzközsel az antant íent&rtására- törekedtünk azonbar; a jóvátételekből és a «arsficiákból nem áldozunk fel i^^v r.asrÁnns I.FVFITABH