Napi Hírek, 1923. november/1
1923-11-12 [0071]
ueiután 3 órákor kezdődőit meg"a népgyűlés a községháss udvarán ezrekre menő tömeg előtt* Bárdy Arthur pártelnök nyitotta meg a gyűlést, maja Herozegh Béla nemzetgyűlési képviseli tartotta meg beszámo10jat ft BesSámolojában a sulyos gazdasági és pénzügyi viszonyokra mutatott rá A kormány ndnden intézkedése arra irányul, hogy megteremtse a pénzügyi és gazdasági konszolidációt* Bleőí'orban pénzünk értékének állandósítására törekszik* Pénzünk örökös ingadozását nagy^sokan kihasználják arra, hogy árdrágítást kövessenek el akkor is» amikor annak semmi jogosultsága nincs* Hogy azonban pénzűnket stabilizálni tud juk* "^^^r^--^^^ehhez feltétlenül szükséges külföldi kölcsön* Szükséges ez a külföldi kölnsön azért is, hogy a vállalkozások f ellendülls ével ^mws^r^^s^^Sf^ munkanélküliséget enyhítsük. A tervbevett kölesöa 600 millió" aranykorona volna» ameay 30 mii* liő mázsa buza, vagyis 300*000 vagűn buza háború előtti értékének felel meg* Ez a mostani pénzérté*künkben kifejezve Sx2^kÍ)^^^iBzé»^l&á^^ 2 billió 700 milliárd koronát tesz ki* Ha ez a pdéaaa&sszeg szétfolyik a gazdasági életbea és a magyar gazdasági életet legfelalő" és rzükaégea helyen termékenyíthetné meg 8 akkor számos munkaalkalmat és gazdasági 1 ehető-* séget nyit meg* Hogy ennek a külföldi kölcsönnek mennyi üdvös és hasznos hatása lehet* arra a legjobb példa Ausztria* Herozegh Béla azután az aktuális kérdésekről, főleg a mezőgazdáé %1 hitelről texíisÉkoá.vymxá&xiíkxM szólott* Kereskedelmi mérlegiink és költségvetésünk deficitje Is hozzájárul ahhoz* hogy gazdasági helyzetünk ily en súlyos» Majd azokat a törvényeket ismertette, aaelyeket a kormány már le tárgyalt és azokaff*, aaelyek készülőben vannak- Hogy a nemzetgyűlés nan tudott tebbet dolgoznia annak xsxsz oka a szélsőséges ellenzék parlamenti magatartása* mely a maga örökös személyeskedésével órák hosszat tartó ssőfeosérlésóvei igen nagy mértékben igénybe vette a nemzetgyűlés idejét* Hozzájárulna a házszabályokhoz megváltoztatásához, hogy ilyen káros jelenségeké jöv5ben meg ne történhessenek, természetesen mindig a parlamenti valódi szólásszabadság megőrzése mellett* mert hiszen senki sem gondol atta, ho gy a szólásszabadságot annyira korlátozza* hogy jogos kritikát sem lehe&agyakorölni* A nemzetgyűlés dolgozzék a nép érdekében s ne legyen annak terme —««; szószék azok részére*, akik másutt nem mondhatják el büntetlenül azt* amit ott elmondhatnak* Végül megemlékezett Apponyi Albert grófról ia, aki külföldön járva egyes nemzetek elé tárja súlyos bajainkat* ugyanakkor pedig a forradalom 3észl Oszkárjai mindent elkövetnek* hogy hitvány rágalmaikat ellenünk szőr hassák és nem adtuk fel a reményt, hogy ezen a csonkon megépítsék a magok uralmát* ami minden volna» csak nem magyar* Herozegh Béla szavait a közönség lelkes éljen se* esel fogadta* Herozegh Béla után a közönség Nagy Emil igazságügyminisztert kívánta hallani* Az igazságügyminiszter nagyhatású beszédet tartót^jSej" tette, hogy a magyar faj "egyik fohlbája az* hogy Xttáp "nem bir kellő érzékkel » gyakorlati politika reálislehetőségei iránt* ^ abban van, hogy évszázadokon át idegen hatalom jánaa alatt nyögött a nemzet és a kormányferfiakat mindenkor idegen hatalom delegálta a nemzet fölé és nem a nemzet érdek* Irányította miniig a kormányférfiak működési t 9 hanem legtöbbször a hatalom különleges tervel ezerint T/^JTa politika* Ezzel szemben a magyarság a vármegyéiben tömöralt'ás azt tartották mindenkor jő hazafinak* 3fci bátran tudott saambeszállni az idegen politika parancsszavával és aki legkeményebben tadta bijfcilni az idegen politika botlásait * Igy azután kifejlődött a magyar nemzet lelkében egy évszázados ellen zéki hangulat * amely ma is megvan a magyarban, magma Önökben is és megvan bennem 2a* Most azonban mindez megfordult* Igaz, hogy koldusok vagyunk, r?A lAöaiább fűtetlen koldusok* Most már az kell* hogy a koraany és a nép •ixdtaW egjd? legyenek annak a lehető politikának kiválasztása tekintőSfeenamelv az adott viszonyok között rendelkezésre áll. Csodalatos dofos mondotta a miniszter* hogy az emberek elfelejtik azt, hogy egy nemzet ' imno^ll egyéniség, miö> maga as egyes polgár, Furcsa as* hogy amikor a«r %zs2. okos^agyarínber a sáJát maga életét mindenkor a lehetsqgek sl?rinHírtíbefaégls hajlaidS támo^tni az ország életében kalandorok A *~T\ , i •
