Napi Hírek, 1923. október/2
1923-10-25 [0070]
§Párisból jelentik; Az Boho de Paris á következők* irja: A sajtóban utaláaok történtek bizonyos eazmeoaerére, amely M&saryk cseh köztársasági elnök és iáenea oaeh kűiugvainiszt er páriái látogatása alkalmából folyt, Nyilvánvaló, hogy a párisi és> a prágaji kormány easmeoseréjónek oólja az volt, hagy a franc ia-eseh viszonyt olyan moáon szabi- \ lyozzék, mint ahogy 19Bl-ben a francia-lengyel viszonyt szabályozták volty Lengyelország és Franciaország között jelenleg * politikai egyezmény van érvényben, amely a két országot a fennálló szerződések fenntartására kötelezi és Lengyelországnak Franciaország diplomáciai támegatását biztosítja üzovjet"oroazor8zágg>a szemben* Különböző gazdasági természetű egyezménye* ket is kötöttek; ezenkívül a vezérkar különböző műszaki tanulmányokat folytatott, amelyek eélja az, hogy bizonyos szabatosan megállapitott esetekben biztosítsák a francia éa a lengyel hadsereg együttműködéssét„ Szüksége mattit fel annak, hogy hasonlóan szabályozzák azt •& tényleges együt tműködóat, amely Franciaország ós Csehország kőzött már megvan. Az ilyen természetű mtt azonban hosszabb megfontolást igényel ós kétségtelenül csak meglehetősen bonyolult tárgyaláson árán lesz megvalósítható, /MTI/ «.«••» ... . § P á ri a U 1 jelentikj A Petit Bljen vezércikket szentel Csehország helyzetének ós megállapítja, hogy bár! a csehek ós a tótok egyaránt szlávok, a cseh husziták és a katholikus tótok között még sincs több rokonság, mint a szerbek és a bolgárok között, akik a vér-J éa b itközöasóg ellenére nem mindig viseltettek testvéri barátság- ^rokonság} gal egymás irányában, /MX7/ w i út , f PAria , bo r jelentik: A Libre Parole foglalkozik avval a hírrel, hogy i-ranoairoszaj, és Csehország között szövetség van készülőben a mx francia-lengyel szövetség mintájára. Utal arra, hogy az ilyen természetű szövetségnek kiépítésénél mindig vizsgálni kell, vájjon a szövetségben társuló nemzetek politikája megegyezik-e,! Felmerül tehát a kérdés', vájjon Pár is és Prága között van-e ilyen politikai ö a 82 hang. Masaryk az jexk Blysée-palotaban mondott felköszőntője során hangoztatta ugyan, hocv a franciák jobanSrosszban egyaránt számithatnak a osehekre, de evvel & melnyugtató kijelentéssel szemben emlékezteti a közönséget arra, mi törtónt 1980 nyarán. Lengyelországot akkoriban vörös csapatok özönlőtték el és az a. veazély fenyegetett, hogy a korlát leomláséval egyesülnek a német és az orosz erők, ami Csehország összezuzását vonta volna maga után. Ebben a válságos órában a prágai kormány, amelyet akkor is Masaryk és tfenes irányítóit, minden támogatást megtagadott Lengyelországtól és bizonyos megelégedéssel, szemlélte Szovjet Oroszország sikereit* Ugyanakkor történtek meg az előkészületek a kisantant megaljsfcitására is, amely a francia politikával szemben az ellenzékiség és a bisalmatlanság szellemében született meg. Érthető, ha ezek után némi joggal kérhetnek magyarázatot a franciák arra, mit értenek* csehek jo éa roasz napok barátsága alatt, Annái több ok van a bizalmatlanságra w mert Németország tekintetében a cseh kormány más magatartást L tanúsít mint Polncaré,; Bizonyos, hogyoaehországban hárommillió német lakik, hagy a gyárvállalat ok legnagyobb része a németek kezében van és hogy Prága és Berlin, között igen szoros gazdasági összetartás áll fenn* Semmi csodálatos nincs benne, ha Masaryk és Benes számot vet ezekkel a körülményekkel,. A kórdés csak az, vájjon ilyen körülmények között elég szabad-e a kezűk ah-
