Napi Hírek, 1923. október/2
1923-10-19 [0070]
, _ Süldi á francia követség. Amikor Parisból elindultam, colom nem az volt, hogy Magyar or az ágra is jöjjek, mivel a magyar kölcsön akkor még nem vált hivatal oa kér« désséV M inthogy én vagyok a szenátusban a külföldi államoknak nyújtania v&;fkölcaon)ügyeinek előadója, ős minthogy Jugoszlávia, Románia és Lengyelország nemzeti védelmük kiépítése céljából felveendő kölcsön iránt fo*«r, dúltak Franciaországhoz, mely kölcsönt a francia kamara már 192£*év végén és 1923.elején megszavazott, kénytelen voltam a kölcsöntkérő három országot felkeresni, hogy a szenátusban személyes tapasztalataim alapiján referálhassak az ezekben az országokban talált garanciák mibenlétéről. A francia szenátusnak alkotmányjogilag maghatározott jogköre annyiban különbözik más államok szenátusainak jogkörétol, hogy a legtöbb más államban a szenátusnak pénzügyi befolyása nincs, mig a francia szenátus a.francia kamara által kezdeményezett és megszavazott pénzügyi transakei ó katl jóváhagyni van hivatva. A felsorolt három állam fcö-\\$ sül Jugoszlávia 300» Románia lOÖ, Lengyelország 400 millió frank kölcsönt óhajt fél venni* i szenátusnak annál is inkább kötelesség** e megadandó kölcsönökkel foglalkozni, mivel Franciaország csak nagy nehéz-yjpv , aégekkel volt képes saját költségvetését egyeasulybe hozni- - y(gnnáV nagyobb teljesítmény, m'zr& Németország nem fizetett jóvátételt ésénnélfogva Franciaország önmaga, saját erejéből volt kénytalen a saját Jóvátételi szükségleteit fedezni* Minthogy ennélfogva Franciaországban péns- < bő^ég ninoa, a francia törvényhozásnak nagyon gondosan kall mérlegalnie, vájjon tényleg képsík kölcsönöket folyósítani éa'ténylsg méltánylást érde&slnek^asok az államok, m«lyek kölcsönért folyasodnak*lőlsg pedig nekem, mint a szenátus pénzügyi előadójának kötelességem gondosan megvizsgálni azokat a garanciákat, amelyeket az egyes államok a kölesönök biztosítására lekötnek, A Jugoszláviában nyert impressiőim a lehető legjobbak, ÁS ország gazdaságilag és pénzügyileg teljesen talpraállott*.. Stojedinovícs pénzügyminiszternek sikerült a dinéfljfarfolyamát bátor pénzügyi politikájával stabilizálni, Kzenkivül sikerült a törvényhozással oly törvényt fogadtat ni el, amelynek következtében a földbirtok ma tisaser annyi aiót fizet mint azelőtt. Íz annál figyelemreméltóbb, mivel e törvény nemcsak papíron van meg, baasa átment a gyakorlatba is, Jugoszlávia a só, dohány es petróleuBuaonopőlittmot kötötte le biztositékul a kívánt 300 mi3,liő frank kölcsönre* Ezek a monopóliumok a folyó-évben 8 milliárd ás löO millió dinárt jövedelmeztek már az államkincs tárnak, ennélfogva teljes garanciát képeznek. Minthogy ez az ország a legjobb fejlődés' utján vau, a szenátusnak a kölcsön megadásét fogom javasolni*' Ami SománS$!)illeti, ez as ersság rendkívül gazdag és produktív* Sajnos »% ottani rendszer eddig nea volt keáveső arra, hogy ez idegen tőke* a román tökével mgymsrtékbmi társulhasson* Bsenklvul a törvények nem engednek elég szabadsagot as ipart is egyéb termelés száméi -a* a.|yho&, Romániára ezen a téren még sok teendő vár* Az adok behajtása nem elég * • erélyes és a romániai állapotok ennek következtében jelentékenyen elmaxpft* aak * Jugoszláviából észlelt &elyzett mögött, Meg vagyok azonban arról győződve, hogy ez állapot Romániában, csak átmeneti, mivel a román al^amférfiak mind azon a vélemény an vannak, hogy a Jalenlegi fejlődést meggétló törvényeket a legrövidebb időn belül meg kell v|ltoztatni,Mindazonáltal^román petróleum, vaa-és fémipar jelentékeny termelést produkál, ami fssákivül megnyugtetÓ« ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
