Napi Hírek, 1923. október/1

1923-10-04 [0069]

§ Milánóból jelentik a Magyar Távirati Irodának? A moaza-nEilanoi nemzetközi ipar mii vésze ti kiállítás vezetőség© előadássorozatot rendé z

s amelynek megtartására kiváló külföldi műtörténészeket és kritikusokat hívtak meg, igy az elsők közt Gerevich Tibort, a Magyar Naazeti Múzeum igazgató őrét, pierens-Gevaert egyetemi tanárt, a brQaszeli szépművészeti múzeum igazgatóját, Gábriel Mourrayt, a hirea francia kritikust stb* Az előadás sorozatot múlt -vasárnap Garevioh Tibor nyitotta meg a monzai udvari színházban a magyar iparművész étről w vetített képelt kísér etében olasz nyelven tartott előadásával, A színház zauufoláslg megtelt előkelő közönséggel, melynek soraiban más olasz városokbél érkezett tudósok, irők és művészek is he\ etfoglaltek. Az előadót Guido M

arangoni, a milanói városi múzeum* a Oastello Sforzeseo igazgatója lendületes beszédben üdvözölte. » Gerevich Tibor előadását két résszé osztotta. Először a régi magyar iparművészetről beszélt, kiemelve annak nemzeti sajátságait és -főként az Aajou korban és Mátyás király idejében- kapcsolatalt az olasz művészettel. Saját kutatásai és meghatározásai alapján számos oly művet autatott be, melyet olasz művészek magyar megrendelésre otthon, -vagy Magyarországon készítettek, - é Franoesoo Prancia, Pillppini Lippi pinturriochio, Silvestro deli* AftUilla Glovanni Salmata •*»» müveit-, melyek az olasz szakkörök elátt mindmáig ismeretlenek voltak, Kitért a régi hazai építészetre és a szárnyas oltárokra és kimutatta bennük Magyarország műtörténet! és műemléki egységét, melyet a trianoni végzés megbontott, elvágva egy évezredes pompás művészeti fejlődést. Majd rátért az ujabb magyar iparművészet ismertetésére , kimutatta annak gyökér szálait; a régi hazai művészet és főként az ötvösság hagyományaitewíi és a csodálatosan gacdag népművészetet, melyek Inspirációja nagyban elősegítette^ modern magyar iparművészeti stil kibontakozását* Kiemelte ebben U*Tq8v£j Gézának, az olaszoktól különösen méltányolt korszakos érdemeit] Milano, Turin és Velence után Monzában ujabb bar ért ffo sikereihez i installációja szerény eszközökkel rendkívül művészi hatást ér el és művészetének gyöjteres magyarsága cikornyék és csillogás nélkül is markánsan érvényesül, Gerevich utalt aztán arra a kapoaolatra. smly az ujabb magyar iparművészetet modern építészetünkhöz fűzi, s méltatta a két Lechner, Wiegand, Lajta,Vágó,Jrkay fontos állacmásokat jelző működését. Méltatta a két Iparművészati iskolának, a társulatnak és a folyóiratnak, a telepeknek és műhelyeknek, Gödöllőnek, a Magyar Mű-, veszeti Műhelynek stb. s azok vezetőinak szerepét és az Ifjabb gárda sorából a milano-monzai ki állit és nagy díjéval kitüntetett Meyer-Megyer Antal harmonikus, klforott művészetét, a TŐth Gyula magyaros atiluskeresését és Kozmának bátor és érdekes egyéniségét. Hosszasabban foglalkozott a modern magyar egyhésművészet térhódításával, mely Velence után Monzában is általános elismerést arat és bemutatta Cser no oh hercegprímás kelyhének, Leápold prelátus kazulájénak, Rriesoh Aladár és Nagy Sándor templomi freskóinak^ Nagy S, és Rőth Miksa pompás üvegablakainak képét,Nagy érdeklődéssel hallgatták ftsrevich előadásának azt a részét is, melyben megvonta a monzai kiállítás általános mérlegét és kitűzte az iparművészek jövtf feladatait. Az előadás végén vázolta azokat az anyagi nehézségeket, melyeket iparművész etünknek nyersanyagokban gazdag területe 3Lak elszakítása okoz* H

im ez csak materiális krizls - mondotta- művészetileg a magyar iparművészet megszakítatlanul követi friss életösztönét.Magyarország a világ— háború legnagyobb hadirokkantja, mert elvesztette ezeréves területének kétharmad részét, de nss vesztette .el reményét a jövőben, energiáját, szellemi képességeit.Megőrizte csorbit^stflanul művészi zsenijét, mely a rossz napokban vigasztalásul szolgál és felemelkedésének egyik főzáloga*" Az előadásnak igen nagy sikere volt ós másnap a lapok hosszú tudósi tásban számoltak be róla. A milanói "•jBara* eleként fejezi be tud ősi tásáJÉ: A tiszta olaszsággal elmondott előadás végeztével a közönség lelkes ovációban részesítette az előadót,, akinek tudós fejtégetései"a hallgatósé, got egy órán át kiváltságos szellemi élvezetben részesitették*" Az előadás gazdagon illusztrálva legközelebb megjelenik egy előkelő olaaz.folyóiratban.