Napi Hírek, 1923. október/1

1923-10-13 [0069]

jő § Páriából jelentik: Az Oeuvre hasábjain Jacques Buhoia hosszabb cikkben foglalkozik a kisantant államainak nyújtott vagy nyújtandó francia kölcsönök ügyével, A kiaarfcaj* országai - Írja . a pillanatban pénzt kérnék franeiaországtól, még pedig nem valami kis összeget, mert igényeik igen tetemesek* Minden félreértés elkerülésére sietünk kijelentemi. hogy nem kétkedünk annak a barátságnak őszinteségében, amely a kisantant államalt hossánk fűzi , sem pedig annak a szoros viszonynak nyilvánvaló politikai fontosságában, amelyet mi ez állaaokkátL fenntartunk. Igaztalanul Járnánk ©1 és önmagunknak is ártanánk vele, ha kéráaük felett könnyedén napirendre térnénk* A pártatlan pénzügyi megfigyelő aserape azonban arra kötelez minisei, hogy megálljt kiáltaenk, itt a pillanat, amikof*meg kell kérdenünk, vájjon kormányunk nem követ-e - egyébként dicséretes célból - olyan kalandos a)&m&s$afö&&mÉb^ kőlosönpolitikát, amely egy mpon veszélyessé válhatnék saját kincstárunkra nézve. Sorra bocsátottunk ki egy román, egy osztrák, máj. d egy belga kölcsönt. Az ősszel kétségkívül aor kerül a magyar kölcsön jegyzésére is. ÉS ime most egyszerre azt mondják nekünk, hogy ujabb 800 milliót kell előlegeznünk a kisantant államainak, amelyeknek már annyi pénzt adtunk. A oikk e helyütt hivatkozik arra, hogy az elpusztitott területek újjáépítése 50 milliárdot igényel, a francia frank árfolyamának megvédése napról-napra mind nehezebb lesz és a francia adófizetők súlyos terhek alatt görnyednek. Igazságérzetünk köteles annak megmondásá ra is, - folytatja Düboia - hogy.* e 800 millió franknyl kölcsön végső sorsa bizonyos nyugtalansággáL tölt el bennünket.Csehországot külön kell választani, mert a csehek nnm kérnek tőlünk ammit, aőt ellenkezőleg- maguk ja a kölcsönnyujtók között vannak. Be mit mondjunk Lengyelországról, ahol az utóbbi hó nap okban súlyos pénzügyi válság tombol és ahol az infláció xjgyanolyam mértékű mint Németországban* Románia tekintetében felesleges újból bővebben nyilatkoznunk. Egyszer már részlet eaen elmondottuk, mit gondolunk Bratlanu igazgatásáról és különösen a román pénzügyek vezeték sézől. se vegye roaaz néven Badölesen, Bratianunak sugalmazó apostola a francia sajtóban: Románia helyzete ma nem valami fényes,