Napi Hírek, 1923. szeptember/2

1923-09-30 [0068]

Az erkölcsű^ konszolidációját elértük, most következik a másik nehéz faladat, a gazdasági konszolidáció megteremtése. Annak az estének másnapján, amelyen a mi ni azt erei nők Genfből hazajött, ugy érzem, hogy ünnepi alkalommal vagyunk együtt, mert a miniszterelnök a külföldön olyan eredményeket ért el, amelyek alapján bizvást és bátran reméljük, hogy gazdasági téren is néhány hónap múlva felvirrad ránk a régen várt hajnal, la egyesek azt mondják, hogy ezt a külföldi kölcsönt osak az ország önállóságának feláldozásával tudjuk elérni, ezeknek az válaszolom, akdkor a tárgyalásom már be vannak fejelve - hogy rágalom, amit moádanak. Se Bethlen istván gróf, sem a kormány, sem amögötte álló párt nem hajlandó arra, hogy akár gazdasági érdekek eléréséért is az ország függetlenségéből és önállóságából bármit ia engedjen. Azt, hogy egyes kereskedelmi és gazdasági kérdések rend ez éae körül tárgyalásokat folytatunk szomszédainkkal, kifogásolni nem lehet, Ezek nem önállóságunk gyengítésére vezetne, ellenkezőleg ezek hoznak bennünket végre abba a helyzetbe, hogy a szomszédállamokkal szemben ne megvetett, lenézett, legyőzött ellenség legyünk, hanem mint önálló felek tárgyaljunk velük, mint ilyenek rendezzük azokat a kérdéseket, anelyek rendezetlenségét ma sínyli az egész ország. Nem önállóságunk csorbításáról van szo ezeknél a tárgyalásoknál, hanem aaról, hogy vég re h helyreállítsuk azokat a normális állapotokat, amelyeknek hiánya eddig ezen bajjal és szenvedéssel járt, helyreállítsuk anélkül, hogy az ország függetlenségéből veszítenénk, - Kérem önöket, hogy a magyar nép jézanságávsl és becsületességé vei Ítéljék meg azokat a ragy politikai kérdéseket

B amelyeket nagyon könnyű és olcsó feladat Jelszavak közé elburkolni, de amiket csak akkor tudunk megítélni, ha gondolkozunk felettük és nem elégszünk meg azzal, hogy teatagzatos jelszavakkal akarják reánk kónyszcri.teni mások a véleményüket, A jövő boldogulás lehetőségének nagy 'erejét látom. Azt tapasztaltam külföldön, ahol sokat jártam, hogy sehol a falusi népnek akkora intelligenciája, szorgalma és fegyelmezettségre valf hajlandósága nincs, mint Magyarországon, de sehol az a bizonuca hetykesőg, virtuskodás nemzetben nincs meg annyira, mint a magyárbanu Arra kérem önöket, mikor az ország ügyeihez nyúlnak, az észt, az Ítélőképességet, higgadtságot vegyék elő, a virtuskodást hagyják a piaenés ide jó re-,Ha a magyar nemzet ráfog jönni, hogy igazi értékes tulajdonsága a<-£gadtság, akkor nem félek többé azoktól, akik a politikába^ a virtuskodást, a hetykesőget akarják belevinni, mert azzal a magyar óeszel, magyar fegyelemmel, öntudatossággal őe. ezzel a nagy magyar intelligenciával meg lehet teremteni keresztény, nemzeti alapon a keresztény, nemzeti Magyarorszgot, /Hosszantartó, szűnni nem akaró lelkes éljenzés ée taps,./ Ezután sokorópátkai Szabó István mondott beszéeet, majd Kekk László pártelnök zárészavalval a beszámológyülée/í véget ért„ Délben a vendégek tiszteletére bankett volt, amelyen Érv*Márton alispán mondotta az első falköszihtőt a kormányzóra, utána Nagy Lajos református lelkész a belügyminisztert köszöntötte fel, mire Eakovszky Iván belügyminiszter igen meleg hangú beszédben válaszolt és köszönte meg a község és a megye fogadtatását. Az ebéden még többi, felköszöntő hangozott el, PálStáu hat órakor a belügyééniezter cós a képviselők vissza*

4 utaztak Budapestre,