Napi Hírek, 1923. augusztus/2
1923-08-22 [0066]
§Zo p en iá g a , auguazt us 22, A XXI* iirt erparlamea térié értekezlet tanac skozáaainak most jel eat meg a . jegyzökönyve,, A jegyzőkönyv részletesen közli azt az érdekes vitát, amely a nemzeti kisebbségek védelmének kérdésében az értekezleten elhangzott, A magyar álláspontot Lukáos György fejtette ki meggyőző beszédben. Báró Wittarb van Hoogland szintén a magyar ugy szószóló játá szegődött és nagy tárgyiemerétről tanúskodó beszédben tette szóvá a Romániában élő magyar kisebbségek elnyomását. Hangoztatta, hogy ezek a szegény emberek önkénynek vannak kiszolgáltatva. Kivételes törvényeket hoznak ellenük ós ugy kezelik őket, mint másodosztálya állampolgárokat, A román álláspont védelmére Dragomiresou és Bot ez szólalt fel, Dragomiresou báró van Hooglanddal szemben a legújabb román agártö rvónyhozásra utalt. Hangoztatta, hogy az 1921-ben megszavazott román agrár-törvény valóságos határ/Có?' a szociális törvényhozás terén, mert a földbirtok legnagyobb részét azok kezébe juttatta, akik azt megmunkálják, vagyis a parasztok kezébe, A nagybirtokok terjedelmét mintegy 7 C-ára esőkként ette ez a demokratikus törvény, amelynek alapelve a méltányosság volt, nem pedig a kisebbségek elnyomása. A parasztok érdekében a román, a magyar, a száéz birtokosok földjeit egykópen kisajátították anélkül, hogy nemzetisége " tekint étben különbséget tettek volna köztük, Volt ugyan kivétel, de ez a kisebbségi birtokosok javára történt, mert ezeknek 200-500 holdat hagyott meg a törvény, mig a régi királyságban élő román nemzetiségű birtokosok kezén csak 100-200 holdat hagyott. Egyébként is az agrárreform alapvető elveit a háború előtt állapították meg, tehát olyan időben, amikor még nem volt szó kisebbségi kérdésről. Ha báró van hoogland^ismerte volna a román agrártörvényt, akkor nemcsak bem esett volna áldozatául egy hazug ás Romániával szemben ellenséges sajtónak, hanem meg vagyok róla győződve, hogy üdvözölte volna Romániát a kisebbségekkel szemben követett magatartásáért, A kisebbségek a többi nemzetiséggel teljesen egyforma bánásmódban részesülnek, sőt az agrártörvény tekintetében a románokkal szemben még kivételes helyzetben is vannak. Ez a tiszta igazság, i-u/y^^mo-ruiBot ez hangoztatta, hogy egyetlen tény sincs, amely azt bizonyitanáv hogy Románia nem tenne eleget a kisebbségekkel szemben fennálló kötelességének. Ellenkezőleg, Románia a leglojálisabb módon alkaimázta a békeszerződést. Ami Erdélyt illeti, kétségbevonhatatlan tény, hogy a magyar uralom alatt Erdélyben kevesebb iskola volt, mint jelenleg. A kisajátítások.;,.;:.: •-.^ kérdésében ki jelentette, hogy es a tőrvény semmiig le különbséget nem tesz a nemzetiségek közt, sőt ellenkezőleg, a törve nyit end elk ez és el még szigorúbbak a régi királyságban élő románokkal szemben, Nyil átkoz atának végén azt a k öv étkeztetést vonta le, hogy az ilyen kényes kérdésekben csak a legnagyobb gonddal megrostált anyag alapján szabad állitásokat megkockáztatni. Minthogy MolteSen elnök a tárgyalások meggyorsítása érdekében a szónokok listáját már megelőzően lezárta, a magyar kiküldöttek közül többé senki sem »~ *» iratkozhatott fel és igy nem állott módjukbat megerőtleniteni a román kiküldöttek érvelését. Báné Adelswaró* svéd kiküldött azonbau , aki a kisebbségi bizottságnak elnöke; záros zajúban megfelelt nekil£.Hangoztatta, hogy báró van Hoogland a maga felszólalását: az unió által gyűjtött okmányszerü anyagra alapította, nem lehet tehát megállapításait olyan könnyedón elüt ni, /MTI/ Crewe L o n é o n , augusztus 22. /Reuter/ Az a jelentés, hogy Lord mm elhagyja t\0mW párisi angol nagyköveti állasát, nem felel meg a valóságnak, /Mi 1 !/
