Napi Hírek, 1923. július/2

1923-07-26 [0064]

5 a y Ő r, július 26. $yőr szaba^irályi város tcrv-éflyhaték sági bizottság dr. Dézsányi Kálmán fóx.spán'eXiaökXésévöX tartott mai közgyűlésén tárgyalta Mlskclo város tórvéuyhatésági bizottságának grér Bethlen István miniszterelnök kü3 földi missziója alkalmából hozott határozatát* A közgyűlés az állasdó választmány javaslatára Miskolc határozatát egyhangú határozattal magáévá tette ésjgrőf Bethlen látván miuiszterelnökot külföldön teljesített saisszíéja alkalmából hazafias lelkesedés bel üdvözli és tántoríthatatlan bizalmarél biztosit ja./lATI/ _J lkvmönAA,kyy § A Magyar Királyi Folyam- éa Tengerhajózási B*T,» igazgatósága közli, hogy folyó évi augusztus 1-ével a menet-, podgyász-vltel-> éa. fülkedijakat az összes vonalakon felsmeli* Az uj dijakrél az igazgatóság és az illetői állomások nyuj* tarnak felvilágosítást. § Hoitsy Pál, az Otthos Kör alaöke, sz ujaégir-ö" teatületek nevében Kossuth Lajos Tivadar ravatalánál, a követkéz ^..beszédet ttiondottas Tisztel.t gyászoló gyülekezet? 1 magyar nemzőt feltüuó' mödon adott kegyeletének kifejazóat legnagyobb fia Kossuth Lajos iránt, Több mint száz szobrot állított fel emlékezetére. Olyan megtiszteltetés ez, amelynek nincsen párja* Bismarckot sem dicsőítették így halála után,sem Napóleont* Pedig azok nagyobb, több számbél allé siilzeteknek voltak a fiai, és külsőleg maradandóbb és láthatóbb alkotásokat hagytak magok után* A szobroknak ez a sokassága magában véve is bizonyság arra, hogy nemzetünk lelke mennyire egybeforrott mindazzal, ami Kossuth Laposra vonatkozott. Az 6 nagy terveivel, századokra kiható töreS|/&óseiveX,, politikai céljaival <$ -még lelkinek belső érzéseivel is, A magyar nemzet közösséget vállalt mindazzal, ami legigazabb fiának eletére vonatkozott. Ez a tény maga megmagyarázza azt,hogy ime most megül ©tődve álljuk korul annak a koporsóját, aki fis volt ueki,aKit fortém szeretett s aki -vérszeriut legutolsó leszármazottja volt,Osszagyul-' tünk Kossuth Lajos flvuüartaafc ravatalánál,., hogy lerójuk iránta a nemzet nevében a kegyeletnek utolsé adtfjáfc* ő iránta, aki világéletében a aeuizet részéről soumi el ismerést sara kapott* « Miért nem jött haza?« Hallom az elle»vetést,.MMíért nem tért visosa hazájába akkos?, amidőn megtenetts volna már s amikor részt kellett volna venni® s nemzet nagy küzdelmeioeu?» s

eg kell őt védenünk ezzel a sokszor elhangzott ellenvetéssel szemben, S el kell mondásunk magatartásának titkát, melyről ő piatáabél csak legbizalmasabb pillanataiban nyü latkozott. Azért nem jött, mert tiltotta a hála éa az adott asoaak e azeatsége*