Napi Hírek, 1923. július/1
1923-07-03 [0063]
mv»í J ?ií f l\ 3 1 ****** i iroda./ A nemzetközi munka hivatal által feldolgozott statisztikai adatok szerint azokban ft2 Jr szagokban ahol bevezették a nyolcórai munkaidőt az alkoholizmus a munkások körében c&ökxent. a muukbsok szabad ide Siket fokozatt*bh ?íf é f Sff* 1 * 2 8 * 0rttal . ^jf táisMaSTssaiL^tc^bké£ zéasel kerti munkával,atb. A vasárnapok és ünnepnapok után követke88 napokon ritkábbak lettek a mulasztások. Az Üzemekben a re gyei« a nyolcórai munkaidő bevezetése ót* javult, § P á r i s ból jalentlk a Magyar Távirati Irodának? HOvtd távirati tudósításban már beszámoltunk arról, hogy a^e Tempa hosszabb cikket közöl budapesti tudósítója tolláról, amely Betűien látván gróf miniszterelnök és Kállay Tibor pénzügyminiezter külföldi utalásának előzményeivel és következményeivel foglalkozik, A cikk kifejti, hogy a magyar kormány mindent elkövetett, nehogy a magyar korona a német márka példáját követve mindig lejjebD zunanjon. Ebben a törekvésében a kormányt tevékenyen támogatta valamennyi magyar pénzintézet. A magyar kormány a legszigorúbb eszközökkel oaökkentette a lunuatárgyak benozatalát és az ország termelőképességének végső megfeszítésével emelte a kivitelt. Mégis mintegy 40 /0-08 deficit mutatkozik a Jcülüareskedelmi méAegoem. A koanány különbeti is megtett mindent, hogy az állam bevételeit növelje és ugyanakkor a kiadásokat csökkentse. A oi-iuc felsorolja a földadó, a házadó, a társulati adó, a jövedelmi adó, a forgalmi adó éa a különiéle fogyasztási adók reformját, amelyek mind fokozták az ál* lam jövedelemit. Ezzel kapcsolatosan az állán máris csökkentette a közalkalmazott aic számát. Ez a csökkentés aránylag jóval nagyobb, mint az, amelyre Ausztriát kötaleatők mtelezöl. Mig ugyanis Ausztria 6.366,849 lakosánaa: ezeiöíí t 245.401 közalkalmazottja volt, e számnak százezerrel való csökkentese uuan még mind lg 145.401 közalkalmazottja fog_ maiadni, ami az összes lakosságnak 2.283 ^-a, addig Csonka-Magyarországon, amelynek lakossága 7.945.878 lelket a zárni ál, a közalkalmazottak szama - beleértve a vármegyei tisztviselőket és az állandó munkába oka t la - csupán 174.521 snber, aai az összes lakosság 2.196 $-ának felel meg. Ezt a létszámot a kormány saját elhatározasá'sól még húsz százalékkal akarja csökkenteni. Bár a kormány mindent megtett a korona árfolyamának atabilizására, nem tudta a külkereskedelmi mérleget megjavítani. Ennek oka nagy rész ben az . hogy a behoz atal megazori tása miatt lehetetlen volt a szomszédos államokkal megfelelő megállapodásokat létesíteni. Pedig a külkereskedelmi mérlegben mutatkozó deficit a magyar kormány erőfeszítésének legfőbb akadálya. A magyar állam már bókében i8 kénytelen volt befektetések céljából évente körülbelül 130-140 millió aranykorona kölcsönt a külföldön felvenni. Ez év májusában, mikor a korona minden stabilizálási igyekezet mellett is 0.22-ről 0.10-re zuhant alá, a kormány belátta, hogy Magyarország pénzügyi helyzete csakis ujabb külföldi kölcsönnel hozható helyre. A két miniszter a köloaönügybem azzal a tudattal lépett a nagyhatalmak elé, hogy mindent megtett, ami köt élességében és a lehetőség határai között állott, hogy Magyarország gazdaságilag a saját erejéből álljon talpra. Ezt a törekvését a magyar kormány a külföld előtt mindenf kétségen felül dokumentált a és csak azután határozta el magát arra, hogy a külföld segítségét kölcsön formájában veszi igénybe. A Tempe tudósítója azzal végzi • cikkét, hogy a külföldi sajtó egyrésze a kölcsönügyben kétségbe vonta Magyarország jóhiszeműségét. Ezzel szemben rá kell mutatni a magyar ^kormánynak arra a becsületes törekvésére, amellyel a magyar koronát a zuhanástól megmenteni igyekezett^ mielőtt a külföMjpcöloaön kóréaóre elhatározta magát. A tudósító még hozzáfüzi , hogy legközelebb beszámol azokról a közvetlen eredményekről és arról a vKniaAatáaról, amelyet a jóvátételi bizottaág Határozata a magyar nemzet gazdasági életére gyakorolt^ iev ÉLTAR
