Napi Hírek, 1923. július/1

1923-07-10 [0063]

A hatodik szakasz kimondja,, hogy © törvény életbelépésének napja előtt lejért fizetések után a maseaik szakaszban meghatárosMt kártérifcéa e törvény életbelépésének napjától jár,,; A hetedik szakasz szerint; e törvény hatályossága alá eső tai tozáaokra nem nyernek alkalmazást & fennálló jogszabályoknak a késedéi kamatra vonatkozó,, e törvénnyel ellenkező rendelkezései „ A nyolcadik szakasz kimondja, hogy e törfény az áll annak, v« az állami intézménynek /űzőmnek/ osak oly pénztartozására nyer alkalmi záft, melynek tekintetében az állam vagy az állami intézmény a hitelei vei azemben kizáróan magánjogi alanyaként jelentkezik,. A kilencedik szakasz kimondja

ö hogy e törvény kihirdetésénel napján lép életbe* éa ettől- számított két évi időtartamra szól. Az általános indokolás szerint a törvényhozásnak egyik 1 agfo tosabb faladata, hogy azokat, akiket a gazdasági viszonyok alakulása méltánytalanul súlyos helyzetbe juttat*—-jogszabályok alkotásával védelmezze éa megakadályozza azt, hogy mások ugyancsak a gazdasági viazc nyak alakulása következtében érdemtelenül őket meg nem illető eiőnyökű jussanak* A magyar korona külföldi értékelésének folytonos csökkenése ós eszel kapcsolatban a belföldön minden áru koronában kifejezett árának fokozatos emelkedése azt idézi elő, hogy ugyanaz, a pénzösszeg arán lag rövid idő letelte után ia sokkal kevesebb kenyér, szövet vagy bámo más ára megvásárlására lett elegendő. Ha tehát agy——"

1 1 ' áldott ek pi követelése;' vaja,, pénzét hosszabb idő elteltével kapja meg, rendszerint még a törvényes kamatokkal együtt le jelentékenyen kisebb értéket vess kéznet, mint amennyit a tartozás lejártakor kapnia kellett volna* De n áll ma már az a másik törvényhozói alapgondolat sem, hogy a .készpénz r liS elhelyezése rendszerint nem történik évi öt százaléknál magasabb nyereséget biztosító módon, mert a már szokásos betéteken, valamint az tékpapirok vásárlásán felül bérmely árunak magvasérlása*csak a házi szu segletmk előre való fedezése is 5 százalékot^ messze meghals oyereséget biztosiig A mai jogszabályok mellett az adósnak módjában van minden nagyobb kockázat nékül a fize test elmulasztani,megvárni, amig a hitelező ellőne port indít, a pör folyama alatt a perrendtartáa %m^^.£*á#tt rendé] kezeseivel visszaélve az eljárást elnyújtani. Általános a panasz, hogy az adósok a hitelezők rovására az adott helyzettel visszaélnek* Gyakran megtörténik, hogy as adós a lejártakor kötelezettségének minden nehézség nélkül eleget tehetne, tartozását azonban épen osak. «*—*•. azért uem fizeti meg, mert a pénz^psszeg ugy van elhelyezve, hogy az neki jelentékenyen több hasznot hajt, mint amennyivel a kesedelem következtében tartozása megnövekszik* A törvényhozás nem maradhat tétlenül és nem tűrheti azt az erkölcstelen helyzetet, hogy az, aki szerződésen vagy törvényen alapuló kötelezettségének nem tesz eleget, somosak joghátrányt nem szenved, hanem busás£ anyagi előnyökhöz jut jogellenes magatartásának jutalmául. Mindezek megfontolásán alapszik a törvényjavaslat, amelynek rendelkezései kizárólag arra az e*O'-tre terjednek ki, amikor az adós kellő időben nem teljesiti pénz4* tartozását. A hitelezők-erdekének, védelmében épen autói a szemponttól vezetve, hogy a korona értékmérő szarepe csorbát ne szenvedjen, a törvényjavaslat a tőketartozást egyáltalán nem kivan ja érinteni, hanem arra törekszik, hogy a hitelezőnek a késedelmi kamat helyett kártérítésként olyan mellékszolgáltatást biztoaitson. amely egyfelől lehetetlenné tegye az adósnak a tartozás összegével való üzérkedést, másfelől fedezi azt az^^^r^pr^.vj —érdeksérelmet, amit a hitelező a késedelem következtében szenved* A javaslatnak csak az igazságtalanságok megszüntetése a célja, de nem kivan a mostani helyzettel szemben ellenkező végletebbe csapni át és alkalmat adj arra, hogy az uj jogszabály alapján az adós kerüljön méltánytalanul súlyos helyzetbe* 4 Ttc ; LEVÉLTÁR