Napi Hírek, 1923. július/1

1923-07-08 [0063]

-*tég ma is kérlelhetetlenek velün^zeraben szomszédaink, mert, érzik, hogy igazaágtalanságot követtek 51 velíűa^^ómüen* Hiszen általános emberi tulajdonság az, hogy azoknak nem bocsajtunk meg, akikkol szemben igazságtalanok voltunk,, Akkor, amikor Európa nagy Nem­zetei olismertek azt f hogy nemcsak Magyarországi de Kötfepeurópa ér« deks az. hogy ez a nemzet újra talp.raélljon, akkor szomszédaink sajnos még mindig vádakkal állanak*elő velünk szemben és ezekre hivatkozva lehetetlenségnek deklarálják azt, hegy Magyarország talp­ráálljon. Én ezeket a vadakat nem is azért hoztam fel, hegy hason­ló vádakkel füleljek., mert hiszen —~-— énnek az ügy­nek sommiféle vádaskodással .rahrimijiáöicvaC* sommiféle provokáció­val nem használunk t N e ku.nk az egyenes utón haladva, fél rétéve a vá-» daskodást éa profeckácíet, azokra nem felelve: kell*törekednünk arra, hogy megközelítsük azt a célt, amelyet magunk elé tűztünk. Ha még is ma ezekre a vádakra felölni akarok, azt nem azért teszem ismétlem * hogy vádakkal feleljek, hanem azért, mert- azt hiszem, hogy ©nnek a nemzetnek becsülete megkívánja, hogy illetékes helyről"utasítsák viesza ezeket a vádakat/Általános helyeslés és taps*/ Már a belügyminiszter ur rámutatott nvm­. hogy az egyik vád az, hogy ez a kormány nem képviseli a nemzet aaa»< rátát^ hogy ebben az országban nincs flemokr^áoie, hogy ennek foly­tán velünk szóba állani nem lehet. Egy másik vád ugy hangzik, ho^ titkos fegyvorkszés folyik: és mi ennek révén fenyegettük szom­szédainkat e & hármalik vád pedig as irredentizmus jól ismert vádja, ^ogy irredentizmust szituink, hogy ez által a szomszédainkhoz cea~ tolt textileteken a megnyugvásit- lehetetlenné tssszük és a konszolld>> dáciot akadályozzuk meg,. Közműik szembe mégegyszer ezekkai a vádak* kai, Ezeket elsősorban az a bizonyos táreaéág szította ellenünk, am>­lyekre már bátor voltam utalni! as emigránsck t . üzt mondották, nincs demokrácia?., mart az államforma kérdésében nem mertük megkérdezni a népet, mert a kérdéstiaam tettük népszavasás tárgyáváj hogy nincsen általános választójog^ hogy oilgar<i& uralkodik ebben az országban, és hogy nem nyúltunk radikális földreformhoz, amely egyedül volna orvosszere az összes bajoknak; hogy a róp azebadság—^jogait leti* pórjuk' éa így tovább* Sózzunk s-zainébo az első vádnak,, Magyarországon tudtommal egy kis csoport tdöfrlsztikus eszközökkel kiáltotta ki az úgynevezett népköztársaságot és nemcsak, hogy alkotmányos elintézéshez nem nyúlt, hanem óvakodott attól ís ? hogy est a kérdést népszavazás által döntse el«Ha velünk szemben ilyen vádakat emlegetnek, kérdezem, hogy azomazédainknál például as ©szaki szomszédainknál & népköztársaság íépszavazás utján lőtesült«-e ? Sot tovább megy ok, azok akik maguk ró • szerői a békeszerződés elctt az anne^a/mtentae, hadikárpótlée néi~ »üli békét, hirdették, ezek az ani^^-Ot uéi>^ havazás n.t:?ár. hajtottak-^ régre, vagy pedig ellenkezőleg, • amikor mi Arisban a népszavazást értim ezekre a kerületekre, nem azt mondották*©, hogy az fölösl­eges és visszaút ásították 7 Se diiVat kőzzék **enki olyan érvekre. melyek tekintetében nem,tud jó példával olőjárni a maga részéről* «t mondóitok, nincs általános választójogi. Hát nem tagadhatjuk, agy nincá-e;no Mert Magyarországon a felnőtt lakosság; ~~6Q~?ö J&xa ényleg-,bir választójoggal, még a nők is, bár igen deamkratikus or* .;ágokb&», a nőkfiaisica valasstójognk. Magyarországon a választójog f*<sk sak ahhoz van kötve, hogy valaki £4 éves legyen, hogy két év óta llandósn egy helyben lakjon, hogy a négy eieiayö meglegysn© A válasz* >i jogosultság tehát oly íeltőtelokhez van kötve, amelyet minden ikoa —i— • i;——i. megszerezhet, sot magszerezni köteles, <rt ott anol éctalénas népoktatási sötekezetteég áll fenn, a válasz* >jognak eir a népoktatás, szerinti s>5gy oszr*vy elvegaé való t4se megkötése a válssztójioiínafc- h-?* 1 ?^ e3 i ^T-^.^A ^v?**?' >*' '^*? _. * .

Next

/
Oldalképek
Tartalom