Napi Hírek, 1923. június/2

1923-06-28 [0062]

Paris, június 28. (Havas.) A, Judet-per dél­'Utáni tárgyalásán Judel vádlott kiterjeszkedett a vád­irat egyes pontjaira. Az elnök azt kérdezte tőle, váj­jon Bossardné felhasználta-e Judel nevel, hogy a német vezérkar közelébe férkőzzék. A. vádlott ezt ta­gadta és azt állította, hogy Bossardné állUása merő hazugság. Sohasem kapott pénzt Bossardtól. Bossard­né ani mozi lássál van iránta, mert a Bossard-hátzias­pár válóperében Bossardnévaí 'szemken ellenséges magatartást tanúsított. • Judet ezután arról a szerepéről nyilatkozott, a melyei a háború alatt Kómában játszott. A pápá­val folytatott tanácskozása alkalmával eíér'ie, hogy la eána kísérletet tesz' arra, hogy az eiszász-lotharingiai kérdést Franciaország kívánságának megfelelően igaz­ságos 'szellemben'oldja még, ha a háború nem ugy végződik, mint Franciaország reméli. A vádlott ezután azokról a szolgálatokról' beszélt, amiéivel hazaijának tett.. Ezután 1917-1 római htjáról 1 :t)?vz|ó;lt lés lcii lejtette az Eclajr súlyos helyzetét. Gas­parri bibornoknaik hűségesen beszámolt arról. mit rxtsze.lt elutazása elölt Jules Camihonnal Amerika kü­szöbön álló inter\X'nciöjá)'úi. Judet azután felemlítette azt a jtégyzéjket amelyet tiasparn tábornok adott át neki ezekkel a szavakkal: *. Mégij's csak az a legjobb, ha a hőkét aláírjuk, do — pirtsülk meg egymást — csa|ö a tisztességes békíét ( Amjikor a pápa vele. a béke lehetőségéről be­széli t, amelynek előzetes tárgyalásait NémetorőSág fogja megindítani, Judet ez. ellen tiltakozott, mire a pápa mégljiegyezte: — Biélke kell! Ha a háború tovább tart. vege a civilizációnak, talán a kereszténységnek is! (MTI.) | (—) Barmién júniusi 28. Cuno birodalmi kan­cellár a, rajnai tartomány gyűlésen beszédet mondott, amMyben megállapította valamennyi párt egyetértései a bandák és a belgák ellen való ellenállás kérdéséiben, aniiifcöi a védelem 1 sikerét lehet remeink Ebben a kérdésiben: a njóintet kormány számária nem lehet kom­j'.roiiriiisszum 1 . A birodalmi kormány polilkájjáíbani nemi állt be ingadozás. A külpolitikai zavarok megoldásában laiviisitandö szilárd magatartás és a passzív ellen­állás kérdésében a birodalmú korinán é> az orszá­gok kormányai íkjöizt teljes az egyetértési. j A 'kancelláír arrla kéiri a lakosságot, hogy a paszf szív ellenállás szerepéiben önzze; ml.g hjggád!!ságátii Mc^jgondiolattainságlokat nemi szabad 1 elkpívelm,, da sieimiml ok sincs a csüggedésre és a gyengeségre. .V birodalmi kormány lépése; felnyitották a világ sze­nilc.it iés a világot fel fogják világosítani arról, md akar tulajdonkeppen hraniciaorsizág. A kancellár hálával emlékezik meg 1 a pápa lé­péséről és hangsúlyozza, hogy Xemclországnak vilá­gos joga van ahoz', hogy az idegen nyomástól gyor­san ias végleg megszabad.;Íjon. A kancellár ezután így" folytatta: . < — Ha Franciaország lemond terveiről, ha elismeri Németországnak a szabadsághoz és élethez való jo­glát, ha rászánja magát, hogy nyíltan tárgyaljon ve­lünk és a szövetségesekkel a jóvátételi probléma megoldásáról, a megegyezés nem rajtunk tos mufni. A kancellár egységre és összetartásra int, a köz­szellemre hivatkozik az uzsora, az "árdrágítás "sSs a munkabérek kialükulásánaki kérdésébon. A kereske­dőköröket felszólítja, tai'tózkodijanak a valutát gyen­gítő spekulációtól és végűi kijelenti, hogy a kormány mindent el fog követni, ami a német népnek osz­tályra, párü-a és íogiaikozásra való tekintet nélkül, valamint a német egységnek, szabadságnak és füg­getlenségnek javára iog válni. (MII.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom