Napi Hírek, 1923. június/2
1923-06-21 [0062]
Az egyesületi jogba vágó rendelkezések közül, amelyek lényegükben egyeznek s 66-as nemzetiségi törvényben foglalt szabályzattal* különös figyelmei; érdemel az a kiegészítő uj rendelkezés^ melyfezerint a kisebbséghez tartozó magyar állapolgárok által alakított egyesületek nem vethetők alá más szabályoknak,, mint la magy ar anyanyelvű állampolgárok hasonló* jellegű társadalmi (amelyek} intézméisyeire nézve fennállanak^fÁnnakj nogy az uj kormányrendelet fentiekben ismertetett intézkedései nem fognak papíron maradni^ biztos alapja egyrészt a rendeletnek az a rendelkezése, hogy a kormány a kisebbségi nyelvekben kiképzett^tanerőkrol gondoskodni fog, másrészt a rendeletben foglalt az a szakasz, amely külö'n-^törvényben megállapítandó jogi következmények terhe alatt kötelezi a közigazgatási hatóságoknál, hivataloknál, valamint a biróWágoknál alkalmazott, s a rendelet végrehajtásé szempontjából tekintetbe jövő köztisztviselődet a szükségéé kisebbségi nyelveknek két éven belül' való elsajátítására; ezenfelül a közt^ajztviselőkre nézve a rendeletben megszabott nyelvhasználati szabályok megszegését a rendelet fegyelmi vétségnek minősíti, amely ismétlés,,vagy szándékosság esetében a súlyosabb fegyelmi vétségekre megállapított büntetés alá esik* ls;uJeóiWs Egyébként, a közhivatalokban a kisebbségi nyelvek ismeretének ö biztosításéról szóló törvényjavaslatot Bethlen István gróf miniszterelnök a parlamont holnapi ülésén fogja a törvényhozás elé terjesztenia r o dómot Usupán tájék oztatá sul a t» Szerkessfetóégok részére < ' asamsBB «--—» * 1 ' ~~j ~ ' f Amióta a győztes antantállamok a népek önrendelkezési jogának és a kis nemzetek felszabadításának jelszavát Kö'zépeurcpában valcra váltották olymódon, hogy ©• trianoni ^zerző'dés által három és fél millió magyart futtattak idegen uralom ala,, s a többi békeszerződésekkel ugyancsak milliónyi német és más nemzetiségű kisebbséget teremtettek, a kisebbségi kérdés, jelentősége egyre hatalmasabb arányokat ölt. á probléma fontosságát maguk az antanthatalmak is átérzik. 'Panuk ennek az úgynevezett kisebbségi szerződésekkel, amelyeknek rendelkezéseitla népazb'vetség védelme alá helyezett nemzetközi érdekű és értékű kötelezettségeknek nyilvánítottak. Azon bennünket közelebbről érdeklő kisebbségi szerződésekkel, amelyekben Csehszlovákia, Románia.és Jugoszlávia kötelezettséget vállalt a területén tekintélyes számbon élo kísebbsógea jogainak tisuTeleibentartására, csaknem teljesen egyező" rendelkezéseket tartalmaz a. trianoni szerződés a Csonka-Magyarországon élő és az ország lakosságának alig egytizedét kitevő kise bőségek véaeimére vonatkozólag* £ kérdésnek ettől a sablonos kezelésétől eltekintve/örömmel kell y leszögeznünk, hogy a nemzetiségi probléma a világháború lezajlása éta yas megszűnt az ég^es áramoknak kizárólag belső ügye lennifaz állam keretein tu-X-nove legalább főbb vonásaiban nemzetközi-jogilag is szabályozott kérdéssé lett. Ez a tény egyre mélyebb gyökeret ver az európai köz tudat ba^V bármennyire igyekeznek is az utódállamok, élükön Romániával;az állami szuverenitás sérthetetlenségére hivatkozva)az imperiumsk alatt élő kisebbségek ügyét kizárólag bels,ő kormányzati ügynek feltüntetni és minden nemzetközi beavatkozást maguktol elhárítani 0 , A ki se kbségí védőiemnek ez a nemzetközi érdekűvé válása múlhatatlanul öZÜKsegesaé teszi, nogy a kisebbségek neJyzetónek jogi szabályozása nocsak egyoldalúan az egyes államok belső viszonyainak figyelembevételével, hanem a nemzetközi viszonylatok távlatabői történjék- Ez a meggondolás ve** »ette a magyar kormányt is a kisebbségi védelem tárgyában kibocsájtoít rendeleténél.) i 11 |M—mm*Mmttmtéf
