Napi Hírek, 1923. június/1
1923-06-09 [0061]
önzetlen szeretetének és áldozatkész szolgálatának erényét megőriztem és ápolják szirokbjn ugy * amint az egy őst történ almi név : vlse ihez^illik.„_ n€gyed . fegfe. tartott, a kihallgatás, melynek folyamán a kormányáé közvetlenül elbeszélgetett a csalán ^tagjaival* Fél két órakor a Szatuiárvármegyei fe, Gazdasági Bank helyi" gégé ben dísz ebéd volt, amelyen a katonai és polgíri előkelőségek — trészj^vet te$j» , _> ., e -í. A kormányzó 1/2 4 órakor folytatja útját Vásarosnataényba* . § Mátészalka » június 9, Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter a mátészalkai Kölcsay-ümnepségen a következő* beszédet mondatta; FŐméltóságct Kormányzó Ur! Igen tisztelt törvényhatósági Bizottság! Szatmármegye közönsége épen egyharmad 3zázaddal ezelőtt kegyeié tteljesen ünnepelte meg nagy fia, Kölcey Ferenc születésének százéves évfordulóját. Ma ismét emlékünnepre hívott meg bennünket a váras*gye, midőn" százévessé lett Kölcsey legnagyobb költői alkotása: a Himnusz. En ugy érzem, hogy a Kölcsey emlékünnepeknek ez a megismétlése sokkal több, mint Kölcsey vármegyéje jogos büszkeségének csillogása. Ugy érzem, hogy az erkölcsi emelkedés gyönyörű megnyilatkozásának, siron tuli nagyszerű, en gesztelődés ének vagyunk tanúi ma itt. Ugy érzem, hogy engesztelő tüzet gyöjt a vármegye nagy fiának, kinek igazát az ősatyák nem tudták egészen megérteni. Amint maga Kölcsey Berzsenyi felett tartott remek emlékbeszédében kiengesztelte a szigaru bírálatával megsértett Berzsenyi szellemét, azonképen a vármegye ezekkel a büszke megemlékező ünnepekkel engeszteli ki az 1834-iki követi utasítást, mely Kölcsey politikai pályájának idő előtt véget vetett. Es mégis Szatmár vármegyének nincs oka a Kölcsey doigában vezeklésre, mert a vármegye közélete volt az, melyben Kölcsey politikai egyénisége kialakult, Szatmár közgyűlése volt a hely, hol, mint szónok először fellépett, Szatmár várnegye választotta meg főjegyzőjévé, majd követévé, szóval az a csodálatos régi magyar vármegyei élet volt az, melyben a nagy hazafi és szónok egyénisége és politikai felfogása kifejlődött, Az 1890-iki ünnepély óta megint 38 év telt el s Kölcsey ünnepról-ünnepre mindinkább történelmi távlatba kerül s igy még tisztábban látjuk, mi egyéniségében és müvében as örök. Költészeténekaegy része, szépirodalmi, kritikai es észté tilÉtíL munkát": aa már csak irtsdalomtörténeti jelentőséggel bÍrnak. De az minden kétség felett áll, hosgy ha gyott nekünk egy örök dalt és egy örök tettet. Örök dala a Himnusz, melyet amig magyar ember élni fog -a lelki emelkedés pillanataiban énekelni fog nemzete. Az örök tett 1835-íki önkéntes tá-vonása a pozsonyi országgyűlésen. Lelke egész hetével a legszentebb meggyőződéssel küzdött a jobbágyság helyiseiének javításáért. Közben vármegyéje épen as Örökváltság kérdésében a követeinek adott utasítást megváltoztatta s Kölcsey küldőinek utasítását lelkiismeretének pjrsareséval összeegyeztetni nem 1náván» követi megbízatását Szatmár vársogye rendjeinek kezébe visszaadta s ezzel legujabhkorl alkotmányos életünkuek mar a kezdetén a magyar politikai elvhűségnek örök emléket állított. De örök emléket állított a politikai önzetlenségnek ís , amit meg kell szí vlelnünk* különösm ma, midőn az ós ztályár dekák megint mindenek felett ura lkodul látszanak, mikor az osztályérdekek fűtik a politikai életet. Kölcsey nemes ember volt B Büszke na gyárnak vallja önmagát, Keleten nőtt töizsöke fájának - mint énekli a Bol hullása í körül, TTemcsaka emellemnek. t hanem a jognak is kiváltságosai közé i&rtosbtt teJaát és év*™ eaeJriSjfc a kivált?ágokna>, as ő k' váltsé^insl mags^ínietésásrt »;iza*5ifc laízlk társadalmi osztály: a jobbágy*, ság éroekébsn.
