Napi Hírek, 1923. május/2
1923-05-29 [0060]
f S x é* f i a. május 28* / Bolgár Távirati Ogynöksóg/ A szerb— bolgár vagyas bizottság második Összejövetelét, amelyét a homap végére tűztek ki, újból elhalasztják, /mi/ § L © n d o n. május 29, T*or^?^^?liJ3u aki 47 éven át volt az sieónéz tagja, ma délelőtt magbalt. Az agg politikus karácsony elot* súlyosabb műtéten esett át, azóta állandóan beteg volt. /LíTI/ I »in» • i,ntn I Belföldi birek. § A Magyar Távirati Irodajj elönti: Sir Williaat Qoode, aki jelenleg Budapesten tartózkodik, válaszul a Magyarország oai helyzetét és különösem a jóvátételi bizottság legújabb döntését illetően hozzá intézett kérdésekre tegnap nyilatkozatot tett a magyar sajté részére. Sir William G-oode, aki Magyarországot az 1919, év folyamán mint az angol segítő akoié vezetője tudvalevően kétszer is meglátogatta és a 1920-ban a jővététali bizottság osztrák osztályénak elnöke lett, majd az utolsó haromtuégy hé> nagp alatt mint magánember Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetét tanuémányozta, a következő kijelentéseket tetté: * Ugy a magyar kormány, valamint asek is, akik vele sasai* bon állanak, mind pedig Magyarország pénzügyi és gazdasági széfetakinbé** lyol egyaránt szivélyeson támogattak munkámban és őszintén feleltek sok olyan kérdésre, melyre nem mindig volt könnyű, vagy kellemes vála** szoS|4*. Mégis ugy éreztem, nem eléggé ismerem Magyar©rszágét ahhoz, hegy a magyar közvélemény alőtt a magyar hazárőv nyilatkezhassam* Mest azon» ban. hogy a helyzet a jóvátételi -©Izettaág múlt szerdai döntése követ— k^.tében bonyolultabbá és kritikusabbé lett, mégis talán hasznos lanneji ha pár szőban én is elmendanám a véleményemet* Mindenek előtt annak a meggyőződésemnek szeretnék kifejem zést adni, hegy a mai Magyarország a Trianoni béke ellenére is kénes aa^» ra, hogy gazdaságilag öuallő állammá legyen* Sbből a szempontból^ életbevágó fontosságú az, hogy minden magyar ember meg legyen győződve er« ről.'az alapvető tételről., Gsak ha ő* maga hisz ebben/fogja a töbhl nemzeteket arra birni, hogy ők 18 higyjanek Magyarországban* Amennyire én a rövid idő alatt képes voltam Magyarországot megitelni^ biztos vagyok benne, hogy a magyar nemzetben meg van a hit és- a bátorság* hogy szem— benézzen a nehézségekkel* melyeket le kell győzniej mielőtt a gazdasági egyensúly helyreillaaa* Ámde nem valószínű,, hegy [ehhez szükséges sok erőfeszítés és áldozat tényleg meghozassák, ha osak ninos meg magában a nemzetbe^ az az alapvető meggyőződés* hogy sz;aml megmaradt régi ar*» szágujwrkiielég arra, hogy független életet folytasson*. Hangsúlyozom a megállapítás fontosságát, martosok olyan véleményt hallattam Itt, amely épp az ellenkezőjét állítja; továbbá azért is, mert Magyarországnak a közel jövőben bátor* magabiző saivre lesz szüksége* De mig egyrészt meg vagyok arról győződve, hegy ya mai **a-» gyarországban megvan a potenciális lehetőség a gazdasági aeldogul.ásra, t másrészt épp oly biztos vagyok benne* hogy még a legelhatározóttabb belső erőfeszítéssel és a legszigorúbb takarékossággal sem lenne képes ön** ál lő éa önmagát ellátó" államáé* lennisV idegen töke segítsége nélkül* Eéllay Tibor dr* mesterien fejtette est ki a magyar pénzügyi helyzet oumsb kiváló analitikus leírásában^ amelyet a ^yátételi mzetteág elé terjesztett és amellyel a legteljesebben egyetértek* Azok számára, akik, mint jómagam is, foglalkoztak Ausztria pénzügyi helyreállitásával, magától értetődő dolog, hogy senki sem ad*» na Magyar©rszégnak idegen tőkét kölcsön, ha az Így kölcsönzött pénznek as lenne a rendeltetése, hegy a jóvátételi ad^^^ fizetésére ferdiítaa—^agypn sajnálatos Magyarországra és ugy vélem, Európa gazda** •ági ugjáépitesére nézve is, hogy a -Jóvátételi bizottság a mult heten akként döntött/ hegy bármely külföldön fölveendő kölcsön bizonyea ms&V határozott része reparáclos oélra lesz fordítandó*. Legutóbb szevzett londoni tapasztalataim álapján a legteljesebb biaonyoaággal állíthatom^ hogy ily feltételek jsaiáa£k mellyétt semmiféle magyar kölcsönt nem lehet elhelyezni, akár az angol, akár az amerikai pénzpiacon* Továbbá aa.
