Napi Hírek, 1923. május/1

1923-05-15 [0059]

Csehország*"Ausztria, Svájc lenne a mi piacunk, üe a csehekkel a részletes árucsere egy«zraén$; épen azért nem kötöttük meg, mert a borra nézve nea adták sas g a kért váakedva zményt: Ausztriával meg azért bontottuk fel az árucsere-egyezményt, mert az olasz bort alacsonyabb vámmal engedi be, aiat a magyart, Ausztriában ugyan meg van a hajlardfőság a megegyezésre, Svájcba és Németországba p«rsi^ már tudunk aagyar bort bevinni. Egy uj rendszert sikerült meghonosítani, tudniillik a bor ae gfagyasztását, Na-Domta hétszáz hektoliter bort fagyasztunk meg a viz kivonásával s a magyar bor kivitelét ezáltal megkönnyítettük, Hogy a magyar bor ellenfelei as osztrák kormányhoz már is interpellációt intéztek, hogy védekezzék a ' magyar fagyasztott bor bevitele ellen, ez mutatja legjobban ez intézkedés jelest őségét. A magyar szőllőviaékek védelméről törvényjavaslat készül, melyszeriat uj szőlőtelepítéseket csak a saját sssüknégle-teek msgfelelő mértékig szabad létesíteni, hogy ezáltal a meglevőket megvédjük, A termelés átszervezése la egy féladat v így a • cseme gészőllő termelésére és a szárított az óllSexportra is át kell térni, A nyertes hatalmak a gyarmatokon és különösen Amerikában a gazdálkodást intenzívebbé iparkodnak tenni, Amerikában a búzatermelés nagyon erősen növekszik és épen igy Indiában is .-jelentősen növelik a termé shozaoot. Magyaror sa ág néhány év múlva esetleg egy hatalmas világverseny előtt áll. Már most be kell rendezkedni, hogy a szükséges külföldi piacokat magunknak la kössük, A leghelyesebb a gazdasági politika, ha nem ugy nézsük a mezőga ataságot, mint amely tal án"iri gyeit foglalkozás lenne, hanem mint arsságttnk erőforrásának a lapját. Valótlan, hogy a búza drágulása miatt drágul minden. A ; mezőgazdasági termények ne tn d rá. gultak ugy, mint sok a gazdálkodáshoz szükséges ipari cikk, különösen amiknekj% nyersanyagát külföldről kell behozni. Ha mirwdenbe átvisszük a buaafa&poxi való számítást, ez arra vesét, hogy a gazda a maga valutáját, a búzát majd csak akkor veszi elő, aaikor valamire szüksége van* valamit venni akar. Ezért csak/_a kivánság helyes, hogy mindennaik asz éra egyformán emelkedjék, vagy csökkenjen. A gazdaközönségaek ninc3 befolyása az áremelkedésre, mart ma is a búflapest i / ^ nagymalmok irányítják az arakat, A magyar m esőgaz a as ágra néhány év múlva különösen amikor Oroszország is belép majd a termelésbe, nehéz megpróbáltat ások várnak. Már ma gondoskodni kell a hitelszükségletről, mert beruházás okr ól kell gondoskodni, fontos, hogy a ma tógazdasági hitel olyan intézetek utján bo~ nyolittassék le, melyek nem a tőzsdei spekulációt, hanem a termelést szolgálják. Minden egyes gazda legyen a saját és az ország védelmére, mert az ipart és kereskedelmet is igy védi. Hiába jutottak politikai sikerhez a gazdák, ha nem támogatja azt erős társadalmi aláépités. Egyedül as államtól várni mindent nem lehet, Növé-yi nemesítés, mintatelepek, Jó talajművelés, a műtrágya, állattenyésztésünk fejlesztése, gépgazdálkodás, ezek az intíaaények teszik intenzivebbé* a mezőgazdaságot: különde*/ pár év múlva súlyos gazdasági válság köveiké zik be. Egyse gas a^grár társadalmi szövetéé* gnek kell létrejönni a gazdaközönség támogatás ára, A legközelebbi háború gazdasági háború less és erre már készülnünk kell, most kell mér elkezdeni a szervezkedést. Egyesüljenek a meglevő agrárszervezetek, hiszen Magyarország jövőjéről van sző. Minden tag arra gondol ion, hogy gyermekeiről gondoskodik, mikor az agrár szervezkedő BV erősi ti , iáért pár hold földet hiába hagy rájuk, ha a mezőgazdaságra esetleg rá kellene f ize ín i^ Otthon* kell teremteni min denütt a mezőgazdaság védelmére, hogy így egy jobb jövő felé haladjunk egész Magyarország számára, /Lelkes és hosszantartó éljenzés./ Greskovich Pál elnök a gazdasági egylet nevébea köszöne"•'t^ao tudott Schandl állán titkárnak tanulságos fejtegetéseiért.