Napi Hírek, 1923. május/1
1923-05-14 [0059]
5 Bethlen István gróf miniszterelnök és Kállay Tibor pénzügyminiszter p'árisi ut.iáve] kapcsolatban a Magyar Távirati iroda párisi 'munkatársa több freucia politikustól véleményt kért arról, miKént ité_lik mog s magyar kérelmek teljesítésének lehetőségét. A frencie politika egyik vezető egyénisége s következőket mondottal - Véleményem szerint szükséges Magyarországon a lehetőség -i mértókéig segíteni, hogy pénzügyi stabilitását visszanyerhesse. rövetkszéskép azon az állásponton vagyok, hogy Magyarországnak rendelkezésé-^ re kell bocsátani szokat az eszközöket, amelyeket kivan. Mégjíls K«t gondolom, hogy ezt ssek Csehország - Románia és Szerbia beleegyezése után lehet megcselekedni, mert eddig mi a kisantanttal csináltunk politikát és nem köthetünk Magyarországgal olyan megállapodásokat, amelyek ezt e politikát kereszteznék és a kisantant érzelmeit sértenék* Tehát; segitség Magyarországnak, de előzetes beleegyezés a kisantant részéről. Tudom, hogy a kisantant - elsősorban Csehország ellenzi azokat az előnyöket, amelyeket esetleg Magyarországnak nyújthatnánk. Ez az ellenzés remélem végül is el fog tűnni, de bizonyos, hogy valahányszor arról van s*ó, hogy valamilyen módon előnyben részesüljön Magyarország, ebben a kisantant nyomban olyan dolgot lát, ami az ő érdekeit csorbitja. Magyarország nem lehet határozatlan ideig versengő állapotban a kisantant államaival. Csehországnak meg kall. érteili©, hogy a szükség kivan ja jó lábon élését Magyarországgal" és hogy amikor bőven mértek neki a trianoni szerződésben, akkor nem illik, hogy rossz helyen alkalmazott élességgel állandó feszültséget tartson fenn-Magyarországgal. Meg kell gondo]ni másrészt azt is, hogy Magyarország könnyen vélhetik hajlandósága alapján «gy nap franciabaráttá és hogy mi már előzőleg pénzügyi támogatásban részesítettük Csehországot, Bomániát és Lengyelországot. Lugol, a felszabadított területek volt alál 1amtitkárja,a következőkép nyilatkozott: • - ügy Telem, kötelességünk a lehetőség legszélső határáig segédkezni abba?:.,hogy Magyarország újból megtalálja pénzügyi stabilitását. .Bizonyos, hogy eddig politikánkat a kisentant hatalmai és a Lengyelország iránt érzett barátság vezette; Nem szabad azcnban saea elől téveszteni, hogy ha e^y olyan ország, mint Magyarorsssóg, gazda* ságilag és pénzügyileg összeomlik, ennek szükségkép olyan események járnának a nyomában, amelyek károsan hatnának ki nemcsak Franciaországra, de magára a kisantantra is. Bem szabr.d másrészt elfeledni, hogy mi már hatályos segitséget nyújtottunk Ausztriának és hogy Magyarországnak kétségkivü3 jogában áll evvel egyenlő értékű segitséget igényelni, A kisantant egyébként semmiféle komoly ellenvetést nem hozhat fel az ellen, hogy Magyarországon segitsünk. Taittinger képviaeTo a' kérdésre válaszolva a francia külpolitika által szem előtt tartandó elveket a következőkben foglalta össze: