Napi Hírek, 1923. május/1

1923-05-14 [0059]

(A Prágai Magyar Hírlap cikkének folytatása.) sígoí terhelné, amely magyarság letiportam, eialél­liao fekszik, mindenéből ki van vetkőztetve, kbkfus­s::iC[A'n,', amely nemzetnek nincsenek rokonai, össze­köüclésD-i és patrónusai'/ Egy guZsba kötözött, elhai­(JjOL nemzetet támadni nem nagy Virtus. Támadja a cakk Magyarország berendezkedését, lrü'énösera a választási törvényt és eljárást, továbbá a mágnások zsidóellenes •uralmát, a numerus clausubí is vetíti a reakciós, nbnden szabadságot elnyomó lendíörvényt. \em hallott Scotus Viator semmit a legutóbbi román és jugoszláv választásokról, az ott e'köveíeti visszaélésekről 1 Magyarország ipobtikájai re­akciós és zsidéellenes? Amikor még a régé rend alatt, majd a háború idejében, söt ezután is egy darabig 1 o \ r a harc a régi "Magyarország és az egész ma­gyar nemzet ellen és ennek a harcoló tábornak ieg­lékin'.élycsebb vezetője, büszkesége Scotus Viator volt, iákkor a mi nevünk >\fudco-Mag!ynren<< volt és az volt a fő Vád, hogy nálunk mindén etlz&idósodott Végiül a rendtörvén}'. Scotus Viator erről a rend tör vényről ugy emlékszik még, hogy egyedül Magvai «.<; s.-á^nak van a nyilvános rend védelméről címzett o'yan törvénye, amely minden személyes és­sajtósza!a iságot elfojt. Itt Scotus Via'or igen súlyos beszámítás a!a eső tévedést' követett el. Magyarorszá­gon nincsen rendiörvény, csak javaslatot terjesztett elő a kormány. Ellenben van rendtörvény itten. Scotus Via'or valószínűleg a csehszlovák rendtörvélny ismertetéséi o'vassá és mert az ő propagandája ke­reté'.e így illik be, az egészet applikálta Magyar­orszáyra. Ismételjük, Scotus Viator ne törődjék velünk. Mi nem. akarjuk, hogy a mi nemzetünk sorsaival bajlód­jék, nem kiérünk tőle szimpátiát, Ic-gjkevéséíéi sajnála­tot, be múltja köielezi. hogy törődjék a horvátok­kal, s/.'ovénekkel és itt törődjék' a tótokkal. Az a m'd. amellyel velük törődni fotó dönti majd el azt a kérdést, hogy mi volt Scotus Viator harcaiban erő­sééi;* vezérlő motívum: e népek iránti szere'et, vagy a magyar nemzet gyűlölése? "ím* § Pár is, május 14. (Magyar Távirati Iroda,) Az olasz jcgvzék^ amely Olaszország válaszát tartal­mazta a német ajánlatra, többi 'között a következő­ke. monb'a: t ( , ,Ne.n szabad elie.'ej eni," hogy az a viszonylagos helyzet, amelyet Olaszországnak a német jóvátétel . e oséási kulcsásnál biztosítottak, reszten annak a jó­val' nagyob'> osztályrésznek teikmtetbevételén alapszik, amelye, a (kis államok részéről fizü'endö jóvátételekből tartottak lenn neki. Olaszország azonban ezeknek az államoknak irányában a nagylelkűség és a mérséklet po'i.ikáéát követi és számolva az ő nehéz helyze­íTülcköí, letcimes entedmiény eket tett már eddig is, a nélkül, hogy hivatkozóit volna arra a felelősségre, amely a Lckeszerzőődések megállapításához képest a kiséilfamqkaL jvémetországgal együttesen, terheli. § Jean de Bonncion Budapestre érkezeti Jean cée üoureiőn, a kiváló francia iró, aki a mugyar |im­<'alom!nak, de különcsen Petői! remekeinek brnacia­orszál/ ián való ismertetése kprüt —mint ismére es — o'y hagy érdemeket szerzett magának, szombaton este a bácsi (gyorsvonattal Budapestre érkezett. A kiváló vendéget a Petőfi-Társaság és a Magyar-fran­cia irodalmi Társaság neveken Pékár Gyula, de Ge­rando báró, az Echó du Daniiba i'őszerkesztője és Honti 1-erenc főtitkár fogadta. Pékár Gyula hieieg; szavakban üdvözölta Bonnefont, aki a Keleti-pálya­udvarról a Hungáiria-szá'lóba hajatott. • ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom