Napi Hírek, 1923. május/1
1923-05-09 [0059]
$ p á r i s, május 9. A Llbre Parole munkatársa intervjutfolytatott Kallay Tibor pénz agyminis zt érrel, o^'fez4&i'~&oidk A,iUrS *-'A magyar gazdasági helyzetet nagyon súlyosnak itélan és épen ez a körülmény volt az , amely a magyar miniszterelnököt és a aagyar pénzügyminisztert arra késztette, hogy jelenlegi utazásukra elinaljanak. Gélünk az, hogy a Jóvátételi bizottságot továbbá a párisi, londoni és római kormányt tájékoztassuk Magyarország helyzetéről és hogy a külföld segit ségéfc kérjük abD<51 a célból, hogy Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzetét rendezhessük. Mielőtt erre elhatároztuk volna magunkak, ernE erielet ui erőfeszit és eket tetteink arra, hogy hazánkat saját erőnkből kiemeljük a nyomorból. Szerencsétlenségünkre a magyar koronának állandó árhanyatlá-sa a, kormányt ^ arra kényszerít ette, hogy mindaddig, a mig a magyar pénz- f — —ss-ne KI Bt abilizál(^<ujc,a gazdasági életet bizonyos mértékben megszorítja, noha mi magunk szeretnénk legjobba* a szab a dk er eek ed elemnek ol;;mérvű visszaállítását, mint a háború előtt volt', Eááigie minden tőlünk telhetőt megtettünk arra nézve, hogy a külkereskedelmünkben mutatkozó deficitet csökkentsük, ^<vtv»c*&X4€ft*4i*L Ez a deficit 1921-ben még 306 millió aranykoronát tett^ki, de aikerült.azt 1922-ben már 214 millió aranykoronára 1 eszoritanunk, A kivitel fokozása nagy ben elősegítette ezt az eredményt, ugy, hogy Magyarország azt reméli, hogy a mai súlyos helyzetből kiláD alhat { ha a jóvátételi bizottság oly határozatot hoz, mely megengedi Magyarországnak, hogyTraegazerezyvt azokat a tőkéket , amelyek gazdasági és főleg mezőgazdasági termelésünknek fokozásahoz szükségesek, A külkereskedelmi deficit és a háború előtti adósságok súlya fő okai annak, hogy nem vagyunk képesek olymértékben eleget tenni jelenlegi köt élességeinknek, amint azt szeretrofe.. biz okozza azt is, hogy ram vagyunk képesek megszerezni azt a szükséges külföldi devizamennyiséget, amely k eresked.elmünic lebonyolitásához kell ós ép emiatt, vagyunk kénytelenek egyrészt TudaJLéJk&b í kémi, másrészt háborúé lő tti adósságaink kamatainak cs ökkentésé őrt folyamodni. Ezek a kamatok a háború ideje alatt tudvalevőleg még megnövekedtek." Magyarországon nagyon sok francia tőke volt befektetve, azonban nagy örömmel kell elismernem, hogy . francia hitelezőink nagyon sok megértést és jóindulatot tanúsítottak. * . A magyar adósok legna. gyobbréssének sikerült francia hitelezőikkel kedvező magánmegállapódást létesiteniök, ögyaaagy sikerült az állami kötvényeknek kamataira nézve is Franciaországgal megállapodást Sőtnünk. Ha más hitelezőinknél is ugyanannyi méltányosságot találnánk, mint a franciáknál, akkor bizvást remélhetnénk azt, hogy köt eJ.ezet tségéinek el eget fogunk tehetni. Jelenleg., sajnos,,nem vagyunk abban a helyzetben, hogy hitelezőinknek sokat ajánlhatnánk, Netrv ^n>éL6&ij£ft*c£wiv^ ,aly köt elezet tségeketj" , amelyeket esetleg nem volnánk képeséé betartani. Azonban a legkomolyabban el vagyunk arra határozva, hogy kötelezettségeinket tel j esi tjf ük, fAf TiO '
