Napi Hírek, 1923. április/2

1923-04-19 [0058]

He BSÍ et esőn foglalkozik a közigazgatási bírósagokra vonat kosó újításokkal* Azt látja* hogy némaeok a közigazgatási bíróság hatáskörét DÖViti ki a tervezet, hanem uj eljárási reformot is hoz* Legmelegebben Üdvözli a hatásköri biróság kitérjeaztéeét. A hsfcáskörre vonatkozólag világ ós taxáoiót kivan* Helyesnek és komoly törekvésnek tartja; hogy a garanolális törvényt a községek Önkormányzatára is ki akarja terjeszteni a miniszter* A fegyelmi ügyek fellebbezési fórumainak sokaságával szemben aggályai vannak. Nézete szerint elég volna a hivatalvesztést vád- . Inéitvány esetén az* hogy osak a legfelső közigazgatási bírósághoz lehessen fellebbezni, A legmelegebb szószolója a fegyelmi eljárás olyan oiganizáclójának, amely méltó az emberhez, mert eddig igen gyakratt négy fal közöt- történt minden fegyelmi tanácsi döntés* Olyan fegyelmi eljáráe behozatalát kívánja, amefar a legnagyobb büntetések esetén a legfelsőbb közigazgatási bíróságot mondja ki egyedül illetékesnek*

1 Az alsófoku közigazgatási bíróságot csak ugy lehet Szervezni, hogy bekapcsoljuk a közigazgatás tsmadfervez étébe* A tervezet is Így kontemplálja. A reformjavaslat azonban nem közli az elsőfokú közigazgatási biróság ezerNézetét, osupán a tanács összetételét éa arról sem szóló* tervezet* . hogy a pénzügyi jogszolgáltatásra kiterjed-e az alsófoku jtözigazgatasi biróság hatásköre és ezért kéri a minisztert, hogy a tervezetet előzőleg küldje meg a köz Igazgatási birósághoz. , hogy az megtehesse érdemleges észrevételeit, A következő felszólaló Károlyi József gróf* Azzal a szubjektív kijelentéssel kezdi beszédét, hogy a miniszter rvé- «Z ellenzéki képviselőt és politikai ellenfelet lássa benne, hanem a la ztán azt az embert, aki a helyzetnek megfelelőin éa a vámegye szempontjából, foglalkozik a javaslattal* Vilassioh Gyula báró azt mondotta* hegy az időszerűség kérdése nem tartozik az ankét programmjához. Sincsen egy véleményen vele. Kritikájának gerince épen abban van, hegy az idjBzeruséK kérdését vonja kétség

be »• lény a

z, hog

y az önkormányzati óletbey

/a tisztviselő" ki- * nevezet t-e, g fQrmákjBgerX

n^ lé nyegt el en

*r a vaiő életben ezeneee nem* f>W>a % tieztvis eloá vármegye TJaiajasoiJa Közönségből nő ki ét Juatalztdt ne*- » csak a t örvény adja meg neki, hanem az, hogy évszázadok ót e gyökérrel • bir a lakosságban és a közönség mindig több bizalommal viseltetik i* iránt, akit régebben ismer, mint azzal szemben^ aki idegemé '•^•'r. Kritikáját négy pontra zsugoríthatja össze* ElaS pont a törvény tervezet benyújtásának slkotmányos életünkben való* időszerütlenségónek kérdése, a másik pont a törvényhatósági bizottságok összeál.lita&ára és hatáskörére vonatkozik, a harmadik a tisztviselőkérdésre, a negyedik pedig arra, hogy a praktikus életben hogyan fog beválni ez a javaslat, AZ időszerűség kérdésénél a reformtervezettel szemben azt a kérdést kell felvetni, hogyan illeszkedik be az ujonan konstruált vármegye az alkotmányos életbe. Először a régi magyar állam épületét kellene felépíteni és osak azután keaSlhetne sor a vármegye megreformálaV eara-i Az állam fonatalma **» ma ninos azokban a kezekben, amelyekben latina*, kellene* Ma provizórikus államhatalom vanikormányzói jogkörrel vb ennek időbelisége ninos meghatározva* Már pedig mélyreható alkotmány reformot osak a király és az országgyűlés -együttes szankciója hoznat* Ezért mindaddig, amíg a jogfolytonosság teljesen helyre nem áll, az államfőit hatalmat gyakoroló' kormányzó*! iogkört nádori méltósággá kellene átfejleszteni, amely időhöz kötetlen is igy megvolna a mtfd arra, hogy a királyi hatalom helyreállításáig a nádor ás a két kamarás or~ szággyülé^örvényt hozzon, amely alkotmányos kellékekkel birhatna* De i

a

ik

1 unk^?f

Zet 13 l8hetetlenné teszi, hogy ma alkotmányreformmal, fog-