Napi Hírek, 1923. április/2
1923-04-21 [0058]
:: fclüerlfeld 1 , áipriiísl 21. Miután atf élberfeldi iéipitő!muinjkH|sbk Ik^ölvetleiliesieit a birodalmi taninkájügiyii m.|i:ásKeriju|m' is vísszs^utasitotta, az épitoinunkáislök ima rtefejgei slzftráj'klbai Léptéik. (MTI.) :: Ha!m|boriin, ^fpirílási 21. A Tbysísm-bányáik rt-t. (üjzleímfa tanájasia a Uiuisfauiglbán székelő Belaursin táibornokihózi átiratot pjnt|é|ziett, mely-bein az egéjste! mlimkáöSag és tüszhiselői kari neív|é|b|en tilbajkozfck' Boulangjcri Pál igazgató eLifoéféisiö ellem. A munkásság és ja Imatalnoki kaír atzl jóhajtj'Bi, hogy b|é]'iess|..'ggel ÍVJ> gezltiasSé munWáíját, aihelyeth hogy ilyen incidensieik zlayarínláik. A lm|unkáslság (éis a hivatalnoki ka|r jösszetartásáinák jpléjüil szombaton estei a|zi egész munkás* siág itíltakozló szttráijikbai lépett. (MTI.) § A mlai nehéz' viszonyok kjötzöitt szokaltanul előkelő kiállításiban! és gázidag torttaibnijmjar" jeleinit mieg a Magyar; Külügyi lairsaság negyedévééi folyóinatöhák, a K|ü|lügjyji Szemléinek januártól márcijustg sKálp számla. Az edsö ctfkk Ajndrássyl Gyula grjóf á iegniagyobtb magyart diplotnjatai emlélkének áildioiz;'- vh'iuróppi daplomálqiai töttéjnetéiröi a frankfurti békétől a világháhoriuig* cámíneii padiig ifj, AndráSsy; Gyula gróf értékes tanulmányának első' részéit kpfcli, melyben főképen időKIb. Andrássy Gyula küUpolitíkai felfogásláit, njezeteifc Bismarckhoz: vádó viszonyát tárja, föd felüilmiuihatatlajn isteákavailottsággal é|s bepillantást nyújt a háírlmásszjöjvetség' megalakulásának politiildaj: éis Lélektani tíugóhla. br&íknóti Vilmos And!rá|ssy Gyulaj grlóifnak az 1878-as pápaválasztásra gyakorolt beffp . lyáisát, Lmdvig|h Erinö a kiseibbségi jog védelmei féljr lödjé|s(ének ujabib ötapeljait ismerteti, a népszlöjvetséjgl 1 : ligáik lun'jója |éK a Nemzetek Szöjveitsége tárjgyalásta alapjain!. Lutteir János egylet mi-tanár^miyen átíekinthető cikkben foglalja: pjsszte) aj Netajzietlekj Szöyéiísögiei tanácsának |ü|lélseit éK határozatait, Horvá|t Jenő Romolnia külpolitikájáról ép Brazilia t|öirl|éinetérol, Mezei István az orosz befolyás bukásáról a távol keleite'ni Hajnal Henriik a nemzteitk|ö|zi Diunaegyezményrői ir.' nak talrtalm|a|s ismertetéseiket b.'^fenkiyül a nemzete közti élet mindén eseményei, a népszövetségi mozgalmak, társadalmi akcióik* kplzgáizdfaság, tpr'téffieiem npfvezteteslelbb foírld'ujataimi ketlló féidolg^zjaislbáin em^kejzik !meg a Kjüílügyi Szemlél; tájékoz aaí 1922-hem táry lott fontosább nenizetkölzl konferenciák és kojigreszsajusok letolyájsártóii, a népsizjöjvetségii ligák uniójának, a Magyar. Külügyi Társaság lösi a Frjahcsa Magyar Társaságnak tev1élkeny$égéröl. A vaskos é(s díszes kaállitásn köfcet árá 6tX> korona; § A Magyjari Királyi b olyant- és 1 engerhajióV ssáisjí R.-'l. igázfeátósága kiözli, hogy a Budapest— BélcsjL vonalon a lefelé} való irányban, továllibá a Budlafpest—üölmjös—Lszlterg|omii és. a tiszai vonalok taindíkjéjt jhlájnyu Itargálniában a mmetdljiajkat t ,éfvi WáJMisI hó liéve.1 általáibiain 50 százalékkal feleimjeli.
