Napi Hírek, 1923. április/2

1923-04-19 [0058]

Az alscbbfoku közigaagatáai ható tagok felállít ás át szintén szeren­cséé gondélatnak tartja, azonban mint minden uj hivatalnak, a felál­lítása nehézségekbe ütközik és a közönség előtt népszerűtlen. A királyi varosok szervezése szimpatikus előtte, c suoán azok elnevezé­sé 4 ; nem tartja sz ereneaéanek, amennyiben komzió tánadhat a szabad'ki­rályi városok és a királyi varosok között* A kinevezési randsaert vall­ja a javallat gerincének, és azon a nézeten van, hogy csupán a kineve­zéssel lehet a mai közigazgatást niegj évit esi, isim arádha tat lan fel­tételnek tartja a közigazgatási tisztviselők lUrvélztí. . és gyakorlati továbbképzését. Bizonyos szabályokat kivan felállítani a közigazgatá­si határozatok formáira, , A szolgálati pragmatika megalkotását sürgősebbnek tart ja,mint annak eldöntését, nogy a tisztviselők ki­nevezteseenak-e vagy választassatiak, ióth Jánot, a földbirtokrendező blrósyg elnöke, nagy álta­lánosaágban helyesli a tervezet alapelveit, különösen abban a t ekin­tétben, hogy elválasztja az önkormányzati igazgatást az állami igaz­gatástól. Evvel ae eltagoláasal tudjuk megszabadítani az önkormány­zatot béklyóitól. Ha X közig ásatásunkat uj alapokra helyezzük és megadjuk neki azokat a jogokat, amelyekre az államhatalomnak szüksé­ge van, akkor a polgároknak is meg kell adni a köz szabadságokat. Adjuk meg az önkormányzatnak mindazt, amit tőlük idők folyamán az ál­lam elvett, A varmegyei közjogi alany is, azért azt a hatalmas erköl­csi erőt, amely a politikai jogokban van, nem. szabad tőle elven .rd. A vármegyev politikai jogait nemhogy elvenni, hanem inkább kibőví­teni kell. Az önkormányzat politikai jogainak kibővítését abban lát­ja, hogy a kinevezett vármegyei tisztviselőknek adjuk meg azt a jogot, mely szerint az országgyűlés által meg nem szavazott adót és ujoncozást megtagadhatja. Kívánja a hatósági jogkörök helyes meg­állapítását. A hatóságok összeállításában látja a reformjavaslat legfőbb, gyenge jé t, sőt veszedelmét. Helyesli a virilizmus korlátozá­sát,mint bátor lépést a jogegyenlőség felé, de kéri, hogy az értel­miséget minél nagyobb mértékben vegyék be a közigazgatási képviselet­be. A választó jogosultság; megállapítására nézve kimondani kivan ja a magyar Írni-olvasni tudást és a felemelt életkort. A kiszélesített általános választójogból ki kell zárni a büntetett előéletüeket. Lehetáiennek tartja, hogy a főispánnak csak jogai legyenek, de a közönséggel szemben kötelezettségei ne legyenek meghatározva, fel­veti végül annak a kérdését, nogy nelyes-e és időszerü<-e ennek a reformnakX megvalósítása. issekutz Aurél megemlíti, hogy az önkormányzati életDen eddig kevés volt a türelem,a szaktudás és az ügyszeretet aziránt, and a magyar vármegyei életért igazán nagygyá tudta volna tenni. Kizáróan a várhegyei tisztviselői kar pótoltatsz önkormányzati tes­tületek hibáit. Elsőrendű feladat tehát, hogy ez önkormányzatokat olyan tárgyi tartalommal bővitsék ki, hogy necsak a választásokban merüljenek ki, hanem főképen kulturális tevékenységben. A közvélemény hálás lehet a belügyminiszternek azért, hogy ezt a reformot felvetette, mert a közigazgatási ügyek vlt elét'gyorsabbá teszi és a kormányhatósági jóváhagyások körét nagy mértékben megszükiti. Megnyugvással néz a re­form megvalósulása elé. ^ A belügyminiszter este nyolc órakor az idő előrehaladott voltára való tekintettel a tanácskozást fólb esz akit otta ós annak foly­tatását péntek délelőtt 10 órára tűzte ki. _______ *

Next

/
Oldalképek
Tartalom