Napi Hírek, 1923. április/1
1923-04-04 [0057]
Pro domof Nyomtatott kiadásunkon kivül ma kőnyomatos kiadást is adunk, amelyet római számjelzéssel látunk el. London, április 3. Kailas Oszkár dr. londoni eszt követnek felesége, Kal.'as Aino aeszony, á i egyike a legkiválóbb' finn-eszt 'Írónőinek, a Mag, ar 'i uránt Társaság meghívására április 12-cui a< budapesti Magyar 'Tudományos Akadémián é'őadást lög tartant. Kallasné, aki a londoni -társaságban is "telkes előharcosa a testvérnemzetek turáni 'szöíidariiásának, mielőtt Londonból. Budapestre utazott, fogadta a Magyar Távirati IrodaTontoi.i munkatársát, akinek a következő nyilatkozatot lelte: — A barátság "Magyarország iránt régi hagyomíáV nya nemcsak családomnak, \íe'az en 6|ét 'hazámnak isi. Magam finn származású vagyok és hogy mikéi,>p éreznek a finnek Magyarország "irányában, azt Iszonyára nem kell hosszasabban magyaráznom. '."ityám, Króhn Gyula egyetemi tanár és testvérem, Krohn Káioly, a »Folklóré felIows< nemzetközi szövetségnek megalapítója, mindig lelkes magyarbarái. volt és szívélyes érdeklődéssel kisérle Magyarország jó és balsorsai. Még kisleánykoromban találkoztam ab ám házában Vikár Bélávai, a hires magyar eíimológussai és ma is, jól emlékszem még arra S, szép 'bőszéibe, amelyei a magyar tudós f nn nyelven mondóit "Kéh söbb gyakran taLálkoztam Bán Aladár tanárral, aki néhány novelláimat le is fordította magyar nyelvre és munkáimmal több magyar cikkben foglalkozott. Férjem, Kalías dr., etnográfiai kutatásai során színién sürün érintkezett magyar tuu'ó, okkal és rókkaPé*'ő is lelkes barátja Magyarországnak. Észtországban, az én uj hazámban, színién sok barátságot: és mé"eg érdeklődést tálaltam a magyar nemzet mípt. Az eszt nép 700 év óta harcol az elnyomás • ellen;, most ugyan elnyerte szabadságát, tíe" még mindig súlyos földrajzi helyzetben van. Éppen ezért az cszr nép kellőképpen tudja megérteni és méltányolni a szabadr ságszerető, bátor magyar nép ezeréves harcait és megr próbáitatásait. — Azt hiszem, elérkezett az időpont, amikor az efsZgetelten élö turáni származású népek végre fö^íbtartozásuk és érdekközösségük tudatára kell, hogy ébredjenek és rokonviszonyuiknak megfelelő szoros kapcsolatba lépjenek egymással. A legal! almásai b ész|köZ erre elsősorban a beható kulturpropag'iida, a főiskolai diákok kicserélése, kölcsönös irodalmi egyesületek alakítása, a költői alkotások lefordítása* a sajtó összeköttetés szorosahbálétele, kiállítások rendezése, stb. Budapesti tartózkodásom során remélhetőleg alkalmam leszi arra, hogy az irányadó körökkel e kérdésiek tekintetében eszmecserére lépjek. 'Meg vagyok győződve, hogy ebben az irányban már á legközelebbi jövő élénk tevékenység kezdetét fogja jelentem. Meggyőződésem ezenkivíüjf, hogy bőségesen megvannak a lehetőségei a két orSzág kpzt a gazdasági 'közeledésnek is, amely mindkét félnek hasznára válnék. Észtország abban a heiyzelbein van, hogy többi között fát, cellulózét, papirt, továbbá vasércet és hasonló nyerstermékeket vihet ki, 'mig ezzel Szemben főleg élelmiszerekben szorul behozatalra. Ilyen módon a kőt ország termelése teljesen összhangZó módon egészítene "ki egymást" § Shelley és Petőfi. A nagy angol és a nagy magyar költő sorsa nem egy pontban csodálatos találkozást mulat. Shelley halálának és Petőfi születésének' éve ugyanaz. Shelleyt a tenger ragadja el, amelyet legjobban szeretett és gyönyörű nininuszoktban dicsőít. Petől'i a hazáért hal meg, amelynek oltárt emel felséges költeményéiben. Mind a kettő egész fiatalon oly örökséget hagy halra, amely egy hosszú élet ulán is gazdag termésül számítana. Még nagyobb a találkozás eszméjükben. Sbeileynek ifjúkori nagy müve: Mab királyné, amely mjalt száműzték hazájából, s megfosztották gyermekeitőt is, meg felőli Apostola közt, igen sok a rokonság. Lírájukbau is megleLszik ez és ismeretes dolog, hogy Shelley nagy hálással volt Petőfire. Shelley kedves költője voft Petőfinek. Verseivel Teleki Sándor gról ajándékozta meg Petőfit s ettől a kötéltől Petőfi soha sern vált meg. Fordított js tetőié magyarra, s ez a fordilása most a Shelley-ünnepen Tarnay Alajos zenéjével, mint a fényes műsornak egyik legszebb pontja s mint a két nagy szellem ujabb ölelkezése fog az ünnepi közönség elé kerülni Shelley és Petőfi halála óta száz meg száz költő ostromolta meg a pamaszuszt a világ miiwden részén. KöZiűk nagy nevek is seregestül.. FJe báfram kft (lehet mondani, hogy Shelley és Petőt! óla nincs, vagy alig vari emelkedés á lírában. Legleljebb utolérik őket, yde felül nem igen múlja senki sem. Ezért igen helyes, hogy a magyar műfordítók egyesülése: a La Fontaine-Társaság épen most, a 1 elöii-eenleniJáriunniial egy időben a nagy angol költő emlékezetét is felújítja. A magyar nemzet csak önmagáihoz marad hü s a méltán "hirdetést kulturális felsőbbségről lesz ujabb bizonyságot, midőn Shelley költészetet az ünnep utján érdeklődésének körébe vonja. Az angol költők közül senki sem érdemli meg ezt jobban, mint Shelley, s a nagy nyugati nemzetek közül egyik sem szolgált rá jobban, mjint az angol, hogy géniusza előtt az őt megillető adót lerójuk. 1 Az ünnepi matiné április 8-án délelőtt 11 órakor lesz a Zeneakadémia nagy termében. A műsort Yolland Arthur B. egyetemi tanár angolnyelvü előadása vezeti Le ShelleyrőJ s egy angol kvartettnek és modem angol szerzők dalainak előadása, valamint a rendkívüli gonddal összeállított műsor lobbi száma követi. Flohier angol kövei egész 1 személyzetével s az itteni angol kolónia teljes száminál megjelenik az ünnepen, amelyre jegyek 100—300 koronáig (lenlartolt hely 1(10!) korona; Bálh Mór kőnyvikeroskedésébeu kaphatok, Váci-utca 30. Párisi április 4. (Havas.) Maginot hadügyminiszter a hadirokkantaik marseillcsi kong essz usán beszédet mondott, amelyben a iiuhr'viriéfc megszállását avval igazolta, hogy a nőmet kormány rendszeres mulasztásai 'kóvelkezlében •szükségessé -vált 'átmenetileg zálogokat venni'. Nié>netország- meg lehet győződve arról, liogy a Ruhrvidiéjket fizetés, i arányában k.'iürilik. Németországnak tehát ujabb érdeke, hogy Franciaországnak "fizessen. "Maginot ismét hangsúlyozta, hogy Franciaország nem gondot ánncxióra, dc az ingadozó és bizonytalan békét vissz tutasitjia. Franciaország olyan beiket akar, amely biztonságát és a jóvátételek megfizetését garantálja. (MTI.)
