Napi Hírek, 1923. április/1
1923-04-12 [0057]
§ A Magyar iávirati Iroda jelenti: A közigazgatási reformtervezet megvitatására egybehivot t szakértekezlet folytatólagos tanácskozását iiakovszky Iván dr. balügyiainiezter délután Bt órakor nyitotta meg. Az első felszólaló kosa József vármegyei főjogyző volt, aki helyeselte, hogy a tervezet az egyéni felelősség elvének álláspontjára helyezkedik és a birói jogvédelmet biztosítja. EgészBéges gondolat a kisgyűlés intézménye, amely az ügyek decentralizációját hozza magával. Célszerűnek tartaná, ha a törvényhatósági városokat a politikai jogok gyakorlása szempontjából a varmegyével közös önkormányzati szervbe foglalnák. Ez a vidék egészséges gondolkodásának bevonását eredményezné, iiég várt üdvös Ojltáa a kinevezési rendszer, amelyet az egész vonalra kiterjesztendőnek tart. Dobos Gábor körjegyző csak az erős kézben tartott adminisztrációtól várja a nemzet jobb jövőjét és ezért szerencaé^iek tartja a tervezetet, auieZy a kinevezés elvére támaszkodik, Elsőrendű érdek, hogy a község élére mint a község hivatott vezetője a jegyző kerüljön. A jegyző van hivatva arra, hogy a városok népességét a falvakba viaszai rányitó mozgalom lalke legyen. Szükségesnek tartaná az egységes közigazgatási minősítést, Nsgyon helyesnek tartja a tervezetnek azt az intézkedését, hogy a közigazgatási szolgálatot a jegyzői irodában kell megkezdeni. Az áthelyezésnél a képviselőtestület és a jegyzői érdekeltség meghallgatását javasolta. lúadarász ülemér főBzolgabiró sürgősnek tartja a reformot, amelynek főcélja az egyszerűsítés és az egészséges decentralizáció, kell, hogy legyen. Hozzájárul, hogy a közgyűlés hatásköréből az ügyek egyfréazét el kell vonni, da a járási bizottságok szervezését óhajtaná. Az aktív választójogot az irni-olvasnitudáshoz kellene kötni. A vezető községi jegyzők alkalmazás ónál a községnek kijelölési joga legyen. Ürömmel üdvözli ŰZ érdekezövet ség Intézményét. A hatjhórxapnál tovább felfüggesztett tisztviselő kapja meg illetményeit, de állásába ügyének elintézéséig ne jusson vissza. A kisebb jelentőségű fegyelmi ügyekben az alsóbbfoku közigazgatási bíróságnak kellene eljárni, Szabovfievies Dusán alispán szerint a közigazgatást feltétlenül meg kell reformálni. A törvónyhatósági bizottságot aként kelleno megalakítani, nogy az értelmiség túlsúlya biztosítva legyen. A kisgyülésbe kéri bevenni a tisztviselőket. Az áthelyezésnél és béremé-Késeknél bizonyos korlátozásokat tart kívánatosnak. Kéri a megyei számvevőség visszaállítását. A községekben a jegyzők legyenek az első tisztviselők és az utalványozási jogot vegyék el a birótol. . alakos István polgármester a polgármestereknek a tör véne hatósági bizottságba és a kisgyülésbai való bevételét kéri. Helyesli a kinevezési rendszert sok más polgármestertársával együtt, csak azt tartaná kívánatosnak, hogy a város által a polgármesteri álláara jelöltek között a lelépő polgármestert is j-slülni legyenek kötelesek. várhidy Lajos,a Városok Országos i.ongi oüszusának igazgatója, szerint az egész imet.jm^wtoSat a varosokra ke llene bazirozni. A varosok gazdasági üxv ek b en f .3 z v e11 enal/ klv é t o Ifiié Ír. ül) a belügyminiszter ala legyrendelve. A községeknek és a rendezett tanácsa «irosoknak magasabb SZP - etekkí való átalakulását lehetőleg meg kell könnyíteni. A kisgyűlés r a végfrehajtásra r endelt tiastvi* < l :-i ^i'ü által képviselt nemzeti ugarát. <ál 1 Jan*k y"tzol,;aXatíuanHs igy kinevezet xi. legyenek a városokban is az áthelyezési jog érvényesülésével. Az önkormányzati testületek összeállításánál fontos,hogj az értelmiség domináljon. A városok kivétel nélkül mind a belügyminiszter ala légyenek rendelve, it , M, /Jblytátása következik, j , i&^ji^m^ .nv^s^K^Mc^tí^ 8 A Szépipari Szövetség felkérésére Verebély László országos középitési tanácsos, a ...áv. villamosítási irodájának íínöke, április 12-én esté avnjUegyeteaon "Energiagazdaságunk iillumositésa, különös tekintettel a szénl.éTdés re" elmen előadást tartott. Az előadás iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult uoj, nemcsak az érdekeltségek éa a műszaki kürsk,hanem a hivatalos körök részéről is. Ott voltak iieSkío-ffy Aurél államtitkár és Pejér tlyula osz-tály tanácsos a kc reskedelmi .minisztó'riunból.Aelety Dénes elnökigazgató, Saoarjay lajos igazgató- a tóáv, részéről.Ta pénzügyminisztérium é&ia föld mivel és ügyi minisztérium Wfe&rét', Hainiss tábornok katonai, és Szonyey Lóránt polgári szénkosmánybiztos,Sordon Sóbert, a Déli vasat vezérigsigat ó ja, Kandó Kálmán és még számosan. Az előadó jiintejtelótt a magyar energiagazdálkoo ás gondolatának történetét ismertette, majd Magyarország energlavagyonának tárgyalására tért át, Magyarország megcsonkít ása miatt vizierő-kés zletünk minimális hányadrészére redukálódott, s igy elsősorban ásványi tűzelöanyagkészletünkre számíthatunk, amely a szénen kivül főleg tőzegből áll. A tőzegtelepeket számbavéve 4248 billió kalória összes ásványi tüzelőanyagkészletünk, amely a mai 27 billió kaloriás évi fogyasztást figyelembevevő 62 év alatt teljesen kimerül, iiámutatott ezután arra, hogy energiagazdálkodásunkban most mily nagy pazarlás folyik, s hogy a veszteségek redukálását máskép, mint energiáink széleskörű villamosításával nem érhetjük el. Részletes adatok felsorolásával bizonyította be, hogy a villamosítás tekintetében számbajővő energiafogyasztók ilyenértelmti átalakításával a mai energiafogyasztás 40 százalékát lehet megtakarítani főként a vasutak, azután az ipartelepek, a világítási telepek és a vízmüvek,továbbá a mezőgazdaság villamosüzemre való berendezésével. Ez a megtakarítás a csekélyebb értékű tüzelőanyagok, főleg a turfa felhasználásával lehetséges, ugy, hogy jojbminőségü szeneink ebből a szempontból felszabadulnak. Kifejtette ezután, hogy a villamosításra legalkalmasabb terület a Dunántúl, főleg a balatonszentgyörgyi és nádasladányi tőzegtelepek, legelsősorban jön természetesen szóba a budapesti áramfejlesstőtelepek együttműködése. A vi Ham oa it ás i program tervszerű keresztülvitelével Magyarország szénkészletének élettartamát mintegy száz évre lehet kitolni, ' Előadása befejezéséül a kormányra és az államra háruló feladatokkal foglalkozott, riindénekelőtt az energiavagyon pontos megállapítására - van szükség, azután törvényben kell lefektetni a villamosítási tervet, s meg kell szervezni az energiagazdasági tanácsot és főfelügyelőséget. A beruházások terén az államnak kell elől Járnia. A német példa mutatja, hogy ez a valutáris leromlás idején is lehetséges. Természetesen jelentékeny teret lehet engedni a• magántőke bekapcsolódásának , s az államnak ez esetben fenn kell tartania a beavatkozás jogát. Az előadást a meg Jelent'közönség mindvégig érdeklődéssel hallgatta, s nagy tetszéssel ós tapssal fogadta.
