Napi Hírek, 1923. április/1
1923-04-10 [0057]
AMim, rw^jm^e-^aTopuJujy.- eíejtówrJt kcmmeriEkisaA : Vare iaor ezág volt mii!, amely tornácának azí a tanácsot adta. hogy fewo-szagnak nyttjtaa a kezét. Bonánla állandóan veszélyeztetve vln Orcezorsaag részéről é« Így ériekében fekszik, hogy liagyarorszaggal kibéküljön. , Ha Magyarország a rend térdeiét alébehelyezl a bosszú érsetének ég helyesen tui választani, akkor érdekelt abban fogja megtalálni, ha Romániával Jőbarátsagbaa él, miaikezé esetben a Kárpátoktól a Belkán-heíívekl* felújulhat a harc, amely csak sulyosbbltbatja a forradalom pusztitáaait. Berlin, április 10, /wolff / A Buhr-vittákl áldó zatok emlékére oa a birodalmi gyűlés épületében tartott ünnepen részt v»tt a biroöalmi kancellár, a porosz kormány, valamennyi szakszervezet és hlvatalnoks,zóTetség képviselője, a tartományok, e^házak, parlamentek és hatóságik képviselői. A birodalmi kanoellér megírjCezésekor felserdült Beethoven Eroioa-jéaak ünnepélyes gyászindulőja, melyet az állami opera zenekara adott előtt, Br.Cuno birodalmi kancellár azután beszéiet mondott, melyben a többek között a következő kijelentést tettes, Az esseni mártírok sorsa1 * közös német sorsunkat sziobollzálja. Ezeket a mártírokat az az egyszerű és na gr gondolat irányította, amely védekező harcunkat az elaS naptól fogva hevíti. Tiszta és világis ez a véráldozat: jog és munka áll az ejyik oldalon, erőszak és igazságtalanság a másik oldalon, Francia katonának a raja szála sem görbült meg, „a tizenöt német munkás vérében hawr.üzek a halottak, akiket ma örök pihenőre kisérurk, tanul a francia erőszakost és a német egyöntetűségnek. A halottak netében kérdőm a föld népeit, meddig tűrik ezeket az eröszakosságoat, Bsek a dráfa halottak-i olfeleahetetlenek maradnak, mint német hősök, akik hazájukat jobban szerették, mint eaját életűket. Minden megtörtént a Ruhr-vlíékl megszáUéV elkerülésére és megravidltésére s a jövőben is megteszünk erre nézve, imlmíant, A Jóvátételi kötelzetteé'gaX régebbi formájába tóL-. visszája a földet, amelybe 15 hőst temetünk, meg kell szabaditanunk az ellenségtol, Atalg a dolgok ilyetén rendezése nem lehetséges, ga?sziv eUenalláainkat teljes elszántsággal és az eddigi megfontoltsággal folytatjuk, /'MI/ ——• v-> t/iovh/, - _ , E iumi veu-iuii— tan, amelyen állást foglaltak a román korméajaBk a természeti kincsek ugyébej hozott intézkedéseire nézve. Sir Charles C-reenuay és több más részvényes szóvá tette azokat a hátrányokat, amelyek ezekből a kormány intézkedésekből a részvényesekre származnak, A román kormány megállapitotta ugyan az olaj éa jatróletB nsaimális árát, másrészről ".soijban magis kiviteli illetékekkel a kivitelt lehetetlenné tette. Ez az eljárás csak akkor volna érthető, hogyha az abból szártazíj előnyöknek a fogyasztók látnák hasznát. A valóságban azonban 3zinte fantasztikus árak uralkodnak s a kormány, mint közvetítő reaíkivil nagy hasznokat vag zsebre, Szí van arról is, hogy a ternSstotl kincsolnt nacionalizálják, ami a petrőleamtexmelés területén még nagyobb bizonytalanságot i okozna. A román valuta folytonos olértékto?ínoJéslnél, valsaint a vázolt körülményeknél fogva az ahgpl részvényesek sorsa épenséggel nem irigyléareméltő, I o n i o n,április 30.Az Svening Standard szerint a francia-belga megbeszéléseknek az lesz a tartalmuk *o$y mo<£allgassák Louoheur jelentését és közős lépést tegyenek Ang3iéaa3. és oleators/égaál. A la Journal londoni tudösitéja arról értesül.hogy loucheur angol személyiségeknek kifejtette nézetét a jatanlegi helyzetről.sőt arról ls nyilatkozott hogy iilyea alapon tartja lehetségesnek a fraacio-engo3 eiyüttmüködós fői éledését,A tudícitő értesülései szerint Louoheur konkrSt megoldási tervezetet is terjesztett elő és az angoloknak értésükre adta.hoar az a megoldás nézete jzorint a francia kormány részér"!, is elfcgadhato.IouQb.eur erre azt a választ kapta.hogy abban az esetben.ha az általa előterjesztett javaslatokat hivatalosan megküldik az angol kormánynak,az utóbbi azzal, a kívánsággal és annak reményében venni fontolóra a javaslatokat,hogy sikerül megegyezésre jutni.Végül is azzal, tért vissza loucheur Páriába,hogy rövidesen hivatalcs megbízással szándékozik visszajönni Londonba,hogy most már az angol, kormaiiynyal tárgyaljon./iiri/ -o- Berlin, április 10. ( Ulnt Londonból Jelentik, kormány ée parlamenti körökben ö,-. ó nézefi, hogy a Ruhr-probléma megoldása nehezebb, mint valaha, Anglia közbenjárásárak lehetősége rendkívül oaekély, fcaosak a parlament nem kényszeríti a kormányt a beavatkozásra, /Bn/ J*7VVanwJ( -o- Berlin, április. 10, A Vossische Zeitung párisi külön tudósítója ast Írja, hogy Loucheur ujabb londoni utazása valószínűtlen. Hivatalos helyen kifejezetten ha;.|m.. ózzak, ho«r a francia politika változása legfeljebb a Ruhr-vldéki akció —-—— — — elszánt keresztülvitelének megszilárdítása értelmében lehetséges. Sem hivatalos körökben míndon hivatalos cáfolat elleiéro meg vannak győződve, hogy Loucheur utazása fordulópontot jelent, mindenekelőtt belpolitikai tekintetben ls . A UllleranJ vezetése alatt álló csoport elégedetlen poincaré negatív várakozási politikájával , s most a hibásnak bizonyalt R\irtf-7i4éki akció gyors befejezését sürgeti. /MTI/ -©» II a ti 1 i április 10. Az atalános sztrájk tovább tart, A legutóbbi jelentések szar int a szakszervezetekkel «>lytatott tárgyalások sikerrel kecsegtetnek. Mint hírlik, a sztrajkvezotőség lényegben elfogadta a főmegbizottak u^riláit-^-. A targyalasck toióbb folynak, /Mii/
