Napi Hírek, 1923. április/1

1923-04-09 [0057]

§ A La Fcmtaine-TIársasag vasárnap delelőt! rendkívül sikerült ünnepéllyel hódolt Shelley emléke­zetének!, a nagy angol lírikus halálának százi'ves év­fordulója alkalmából. Az ünnepélyen két angolnyeivüi előadás méltatta Shelley nagyságát. Yolland Arthur a prófétái domborította ki Shelleyben, akinek emelke­dett költészete a vallásosság és a szerelet eszményé­től áthatva nemes idealizmust hirdetett az emberiség­nek!. Canon Ilannay pedig, a budapesti angol misszió lelkésze, aki George A. Birmingham néven közkedvelt irója az angoloknak, a gondolkodóval szemben a köl­tőt emelte ki és Shelley örökéletül lirai költeményei­nek) halhatatlan szépségeiről emlékezett meg. A műso­ron szerepeltek: még: Forrayné Szandtner Ily, aki langor" dalokat énekelt, Simonfly Margót, aki Shelley több versét szavalta magyar fordításban, Baló Elemér, laki Letókey Henriknek »Shelley a tenger-on< cimp költeményét szavalta, Kalmár Rózsi, aki Tamay Ala­|osináki külön ez alkalomra irt melodramatikiis kí­séretében >A fczokevények« cjmn Shelley-verset szavalta Petőfi lorditaísóban, végűt Hermán. Ily, aki Shelley­versefcre szerzett koreográfiáját mutatta be. A Lehncr­Stengel vönősnégyes Tovey G-dur kvartettjét adta elő. A kitűnően összeválogatott műsor valamennyi száma nagy hatást keltett és maradjandő élvezetet szerzett a közönségnek, amelynek soraiban a budapesti angol követség és angol kolónia tagjai teljes számban megjelentek. & &B P>' * *"' ••( :- t :« r :: London, április 9. (Reuter.) Az a láto­gatási, amelyet Loucheur Angliában tett és amely al­kalommal Bonar Law-val, Lloyd Georgevai és májs előkelő politikusokkal tárgyalásokat folytatott, politi­kái körökben jigen élénk megbeszélésre adott alkal­mat. Általában azt hiszik, hogy az ellentétes nyilatk»­Zatofc elleniére, Louőheur mint a francia kormány 'nem hivatalos képviselője tárgyalt és hogy a reá bí­zott feladat abban áll, hogy a jóvátétel kérdését ás az angol-francia viszonyt megbeszélje Ezt a felfo­gás* Loucheurnak Miherand elnölcnél tegnap tett lá­togatásia megerősíti. Hír szerint a vezető angol állam­férfiak Loucheurt árról értesítették, hogy Nagybri­(tannia hármakor 'koszon ált, hogjy azokat a megbe­széléseket, amelyéket a Ruhr-vidék megszállása fél­beszakított, újból megkezdje. IHangsulyozzáik azonban, hogy Nagybritannia egy ^Németországtól elszakítandó rajnai államnak bár­mely formáiban való szervezését nemi tűrhetné. A legfontosabb erednilénye Loucheur látogatásának az, hogy hajlandóinak nyilatkozott egy olyan összeghez '.hozzájárulná, amely az angol jö-vátételi tervezetben (amelyet a franciáik januárban nem fogadtak ~bl) megjelöilt összeghez közel esik. .fennek az engedékeny­ségnek elisknferéséképpen Nagybritannía — ugy hi­szik — valamely formában a Rajna-vidéknek setnj­lege^tésóhetE, de nem Németországtól, való elszaki­táSáíhoz, hozzájárult hogy hranciaorsiság ilyen módon tótandá&tól védve legyen. (MTL *; *•./». ••;— r Zürich, április 9. (Cosmographiq'*). Deviza meg­nyitás : Paris 3615. London 2545. Newyork 545V*. Brüsszel —, Milano 2712Vs. Hollandia —.—. Berlin 0.0250. Bécs 0.0076. osztrák bélyegzett bankjegy 0.0077, Szófia —. Prága 1627V2 JVarsó 0.0120. Buda­pest 6.12V*. Belgrád 545 (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom