Napi Hírek, 1923. március/2
1923-03-19 [0056]
§ Róma, március 19. (Stei!"ami.j Mussolini miniszterelnök a kereskedelmi kamarák Rómában oszösszeült nemzeOkDzj nagygyűlésén a következő Leszédet mondotta: — Uraim! A kormány, amelyet vezeini ás itt klépviiselnj szerencsés vagyok, örömmel üdvözli önökét Rómában,. Amikor az; önök, nagygyülétee összeül az ol&sz fővárosban, aligj öt hónapja múlott annaki a (mozgalomnak, amely a háború é(si a győzelem ifjú erqiF há'alomhoz juttatta Ez a tiény a legy'obb biz< nysógá annak, hogy az olasz nemzet gyorsan halad politikái (ős 1 gazdasági éleiének normális rendje felié!. A politikáról nem beszélek itt, csupán a gazdasági szempon'okat kívánom röviden érinteni. Azok a gazdasági elvekí, amelyeket az uj olasz kormány szem előtt tart, ig|en egyszerűek: Mi ugy vüélljülc, hogy az államnak! le kell mondania azokról a gazdasági funkciókról, — különösen a monopóliumszerű levekjí nységiről, — almelyek folytatására nincs elegendő eszköze. Mi ugy véljük, hogy az a kormány, amely hamarosan ki akarja vezetni a lakosságot a háborút követő válságból, akkor jár el helyesen, ha biztosítja, a magánkezdeményezésnek a cselekvési szabadság maximumát iés lemond minden heavaíkozó és korlátozó intézkedésről, amely csak a baloldali páríoik, demagógiáját szolgálja, de a tapasztalat tanúsága szerint tfclíé'licnül káros a gazdaság érdekeire és fejlődésére. Ideje, hogy a háborús korlátozások utolsó marádványaitól is felszabadjtsukí a nemzeteket. Eteje^ hogy gondos megvizsgálás alá vegyük a gazdasági projb'émákát és szakítsunk azzal a szenvedélyektől elvaklitolt lelkiállapottal, amely a háború alatt uralkodott. • i — Én nem h szem, hogy az ereknek az az (össze's,sicigje'u, aimebyel aZ iparban a mcz/^azdlaj^b a kereskedelemiben, a bankokban, a fogatomban srjigytőke« név alatt foglalnak össze, közel lenne a hanytatláBihoz, mint azt a szélső szocializmus bizonyos lepíretíkusai kedvteléssel jósolgatják. A szeuiünlí.. dI5tt lezajlott nagy történelmi átalakulás tapasztalata meggyőző elrCvei b'zonyitjá, hogy mindazok a gazdasági rendszerek, amelyek elhanyagolják a szabad keztljeiményezicsí és az egyéni psztönz.'st, rövid időn betű'? tiöibbé-keVésibó siralmas bukásra vannak kárhozlahlai. Ellenben a sZábad kezdeményezés netoi zárja ki. K csoportok megegyezését és ez a .megegyezés annál kjönnyebb, minél lojálisabb módon keresik az, egyéni érdekek védelmét. — Az egyensúlynak és ki békitésnek prögranimja vezeti éinöket isi. Azért jöttek önök Rómába, hogy megbeszéljék, milyen eszközökkel lehetne leginkább uji lendületet adni azoknak a nagy kereskedelmi áramlatoknak, amelyek a háború előtt a népek jjálélét és felvirágzását eredményesen szolgállak. "Súlyos éS egyben kényes problémáról van szó, ajme'yek soksZor politikái és gazdasági 'természetűi ellentétekkel terhesek. Hogy ezeket a problémáikat megoldhassuk, annak a meggyőződésnek kelt számunkra ' irányt slzabn 1 , hogy nem cs uján "Európa) gazdaságát kell talpraáiütaini, hanem az* országok és a kontinensek is a közeljövőben tág' mezöt nyújthatnak' a gazdasági U^vökeny ség szá már a. A miniszterelnök beszédei végén külön k emelte annak jelentőségét, hogy a nagygyűlésen az; EgyesültÁllamok is néres küldöttséggel képviseltetik imagugnkal. Ez a tény annaki bizonysága, hogy bár a Sii\találós politika még tartózkodással viseltetik, az ameni kai közgazdaság' már érzi, hogy nem lehet közömftojöSI az ö értíekej szempontjátx>l, mit telheí, yagly| mit nem tehet Európa. Ezután a megjelenteket füidvöH Zlölve őszinte szavakban kívánt szerencsét a nagygyűlés munkásságáhozL (MT1.J
