Napi Hírek, 1923. március/2

1923-03-28 [0056]

:: London, március 28. (Wolff.) Az alsóiháZíban ma délután megkezdődőid a Ruhrkérdés tárgyalása, amelyet fesziüjll 'ériek ődés előzött meg. A dflf,>Io,miaííá(k karzjaláln megjelentek Sthamer német, St. Aulaéra gnőif lianicia nagyköuet. a lordok karzatán d Abcrnon lord lerljni angbl nagykölvet A vitát sjir Ed'ward ürigg, Lloyd George volt titkára, aki Lloyd Georgjö mellett ült, nyitotta mey szüzLeszlédével, amely miliy benyomást keltett és az u.áj a kiöi\étkező szónokok hclyesksevel ta'álkozott. JiánrutaoCi azbkíja a kánokra, ^melyek az angbi kereskedelmiét a Ruhr-vidék megszállása tolván érik. Az utóbbi kjét hónapban eljesem észrevétlenül elérkeztünk a ruhrvltóeiki francia politikának egészén uj; fázisába. Eddig a vcrsalllesi békeszerződéssel vol dolgunk, mos. azonban egészén uj, eszmekpírrel, ambly messzire .megtel adja a békeszerződés- Valamennyi angol szakértő az jt.cn el.e, (hogy a németek lefegyverzése úgyszólván cljeseu helejezőqöilt. Ha szükség van i> éunelo. s .áyi lefegyverzésiének bizony iékára, azt megtalál Latja a ruhrvidékii dolgok mosani állásában, amikor Is A'émcoiszi'óg a porban fekszik, iparának szivét pedg egy maroknyi fegyveres esnlbe. ari,a megszállva A békeszerződés garanc á'is részének minden egyes sZáva arra Vall, 'hogy a téű az vol, hogy an l.a& Ickénysaeriésél biztosjitsa, ami tényleg :

benne van a, békeszerző J|~s-é.Ctt, nemi pedg az,ihogy a szx.ra.des u,i ktifvcelések kikényszerítésére hásnáljáík tél, ameiyeki eljiesíen kiviül esnek a [szerződés kerekén. Sem a* uj

1 ;V épiéslek, sem picdig a régi alakban való liztonsá^OKt nem állnak a kérdés kprtópponjában. Ha az újjáépítés volna az az v.-^.. cdiili kéedits, a melyben néze.eltérés van branciaország és Anglia politjkaja közt, egy pillanatig sem kellene abban ícélelkcdniünk, hogy meg tudunk egyezni Franeiaorsiág ai. Ha branciaország igényei csak az ujjácpbésoÁi e szoilitkőiznának, a szónok teljes meggyőződése szerint Franciaország egészen más áíláspouto. foglalt volna et igen sok gyaUoriati és üzleti javaslattal szemben, amelyeket az előző és a mostani kormány terjesztett elő. Ez azonban még korántsem jelen' i azt, hogy a mostani kormány a leghelyesebben lépett lel javaslataival. Ezen azonban a tárgyalások során váltotzhuni lehetett volna, de a francia kormány a javas- * latok tárgyalását megtagadta és ez eléggé bizonyítja, hogy az újjáépítéskor már. nem állnak a francia politika középpontjában. Ugyanezt a kővelkeztelésl kell levonunk abból a lényből js, hogy a franciák; nem járultak hozzá a nemzetközi bizottság kiküldéséhez, amelynek meg kellett volna állapítania, ho.y Xémetorszig mennyit fizethet. Ez a jauishit nagyszerű persr.cfotivát nyújtott volna. . , Grigg ezután részletesen foglalkozott poincarénak a francia kamara teenapi ülésén lett kijelentéseivel és azi mondta, Poin; arénák az a kijelentése, hogy a Ruhrvidék megszá'lisa nvazdöságí'ag nem járt haszonnal, eléggí bizonya a hogy nem gazdasági szempontok azok, amelyek a franciákat most ott tartják. Ennek « polilíikának korántsem a garancia vagy Bz újjáépítés a legfőbb indilóoká. Ez a politikának uj

1

, még pedig igen veszélyes területére vezet. Poincaré c.ivik-másik nyi'altkoza'a telesen idegen a versaillesi szerződéstől és Angolorszái _o> egészen uj probléma elé' állítja, hogv tudniillik Franciaország az egyedüli döutőbirá

;

a annak!, mit kell Franciaországnak fizetnie. Az a klöjveelés, hogv a ruhrvití'ki megszállás köllségei u.ovanolyan módon kell felszámítani, mint a Rajna balparjának megszállási köiltségeit, Szintén nincs