Napi Hírek, 1923. március/2
1923-03-26 [0056]
Londonból jétentik a Magyar Távirati Írónak 1 : Morei E- D., áz angol alsóház 1 tagja »Egy nagy, árulás tükos történele;! cimen röpiratot adott ki, melyben a iszerző a háború kitörésének előzményeivel foglalkozik. Morei eredeti okmányok alapján bizonyítja, hogy a nyugaíi hatalmak, nóVszerint Franciaország és Oroszország, a Világháborút már a XX. sízázád kezdetén tervszerűen elkősziletták. Az akták rendk'ivlül bőséges anyagától kiviláglik, hogy Fisher lord már 1905-ben a háború kitörését .1914. augusztusára jósolta. Dr. Grujes, londoni szerb ügyvivő 1911. szeptemberében azt táviratozta kormányának, hogy mint Camboin kijelentette, a marokkói konfliktus) ugyan nem vezet háborúra, de 1 Franciaország és szövetségesei ázon a nézeten Vannak, hogy a háború, még ha a legnagyobb áldozatokba is kerülné, 1914-ben kitör. Az elhalasztás okául azt adták!, hogy a lrancia hadsereg újra való szervezése, kfülönősén pedig a főbb parancsnokságok felállítása még nem ért vé^jct. Bizonyos Miss Ourhajm 1912. októberében a montenegrói orosz' katonai instruktortól hallotta 1 , Hogy Oroszország két év múlva egy nagy háborúra teljesen felkészüli. 1912. március 12-én Sasonov berlini] orosz nagykövet azi jelenlétté kormányainak, hogy a berlini sajtóit a növekvő orosz haderő komoly aggodalmakkal tölti el. A nagy-követ azt a reményét fűzte jelentéséthez, hogy Berlinben erre nézve félreértések nem állnak fenn. 1914. februárjában a cár fogadta Pasics szerb miniszterelnököt. Erről 'a találkozásról Morei szúszcrint a következőket írja: »A cár és Pasics miniszterelnök közöli élénk eszmecsere folyt, amelynek, végeztével Pasics gratulált a cárnak; hogy Oroszország oly kitűnően van felszerel vei. A beszélgetés végén Pasics arra kérte a cárt, hogy engedjen át Szerbiának 120.000 fegyvert, megtelelő mennyiségű töltényt és laiackot. A cár azt felelte hogy SasonoV a Szerbia részérői nyüvánjtoít óhajtások! tárgyában jegyzéket kap S ugyanakkor udvariasan érdeklődött aziránt, hány embert küldhet Szerbia a háborúba. Pasics válasza ez volt: Fél milliót, Felség! A cár ettől a választól egészen el volt ragadtatva és kijelentette, hogy félmillió szerb katona nem tréfadolog. Ennyi emberrel már lehet valamit kezdeni. Legvégül ö cár még ezt mondta FasjcsnMegleszünk minden lehetőt! Adja át a királynak „üdvözletemet s mondja meg, hogy Szerbiáért mindenre készek vagyunk!« i f Három héttel utóbb Pétervjárott összeült a haditanács, amely a Dardanellák birtokának biztosításaira, miüködési programniot dolgozott ki. Egyhangúlag az a nézet jutóit kifejezésre hogy ez a Imlüködiési programm európai háború 'kitörése nélkül nem hajtható Végire. A vezérkari főnök szólott az Ausztria-Magyarország elleni szerb támadás nagy jelentősegéről arra az esetre, ha Oroszország a taótnarfchsa ellen háborúba indulna A vezérkari főnök aztt a meggyőződését fejezte kJ, hogy a Konstantinápoly; birtokáért való harc feltétlenül általános európai háborúra vezet. Morei Végül l arra a következtetésre jjut^ hogy az ilyen titkos diplomácia az oka azoknak a hüm)5fkhek és esZteleüségekheik, amelyek később " a szerencsétlen békeszerződéseiket, Európa balkánizájlass.it s pár tucatra való uj; Elszasz-Lotharingiát teremtettek meg. Morei kjötvetell a háborúk 'történelmi hátterének teljes feldteritését és a külügyi politikai
