Napi Hírek, 1923. március/2

1923-03-24 [0056]

§ Helyréigazitás. A dohányárak emeléséről Btri 1. kőnyomatos kiadásban közölt árjegyzékben a; szöpókás Nílus szjvarka áráról szóló rész helyesen igy hangzik: Nilus szópőkávai 100 drb. 3000, 20 drb. MJ, 1 dTb. 30, stb. .'^.rvííTÍD ORSZAf.OS LEVLL1AR -frszekció Berlin, március 24. A birodalmi gyűlés tegnapi ülésén dr. Luther élelmezési és mezőgazdasági miniszter a gabonaforgalmi adó ujabb kjvetésej ellen és a kenyér árának a birtokososztály terhére valé további csekken!ése mellett foglalt állást. (MTI.) § A Nemzeti Színház heti müjsórá. Húsvét két ünnepén 4 előadás lesz! a Nemzeti Színházban, meg pedig vasárnap délután azi Árnyék, este a Tűzhalál, hétfőn délután a Májusfa és Landin György, este pedig Ellák keriüjl színre. Dánielmé Lengyel Laura uj darabja a Tűzhalál vasárnap estén kívül szerdán is szerepel a műsoron P. Márkus Emi'iáyal a főszerepben Csütörtökön az Árnyék, hétfőn az Ellák, kedden pedig az

1 Uji rokon egészilik ki a műsort. Lsjüitörtökőn délután Az ember tragédiájában Kiss berenc, Acél Ilona ós Pethes Imre játsszák a főszerepeket § A Magyar Pedagógiai Társaság legnap tartott felolvasó ülésén Geőcze Sarolta a polgáriskolai és tanitékéípzőintézeti tanárképzés nemzeti és társadalmi vonatkozásait ismertette. Utalva a mai gazdásági viszonyok okozta társadalmi eltolódásokra s a gyakorlati irányú polgári iskola fontosságára egyrészt a régi középosztály uj elhelyezkedése, •másrészt az uj középosztálynak nemzeti kultúrával való megtöltése szempontjából, rámutat a polgári iskolai tanárképzés, valamint az intenzív népnevelés szempontjából a tanítóképzői tanárképzés! maj. megnövekédelt jelentőségére, ugy társadalmi, mint nemzetíi szempontból. Vázolja a kél állami lanárképzö — az Erzsébet nőiskola s a Pedagögium — történetét, melyek ez évben ünneplik lennállásiuk ötvenéves évlordulóját. Vázolja, hogy Eötvös koncepciójának megfelelően, hogyan szervezi azokat Zirzen Janka, illetve Gyertyánffy István, hogy fejlődik ki azokban a taniitóképzői tanárképzés s hogy fejlődnek azok végül, mai szervezetükben: a teljes főiskolai autonómia le.é. Rámutat az intézetek volt s jelenlegi tanárainak tudományos munkásságára, mindkét főiskola áldozatkészségére a világháború s rendületlen hazafias nazalUas magatartására a kommün alatt. Utal egyrészt Seylierth híres német pedagógus véleményére, mely szerint a mi polgáriskolai tanárképzésünk szervezete valamennyi kulturállaménál tökéletesebb, másrészt a nemzet mai súlyos viszonyai közt ezen intézményekre háramló még súlyosabb feladatokra, s oda konkludál, hogy a tanárképzésnek továbbra is nem az egyetem nien, hanem e kiéit főiskolán keli történnie, dé a további fejlődés föltétele gyanánt mindkettőnek meg kélt adni a teljes főiskolai autonómiát, bzt nemzeti érdek parancsolja, mert csak ezzel a feltétellel lehelnek azok jövőre' is a politikai helyzet minden változása közben is a nemzeti gondolatnak erős Vár rai s a nemzeti fejlődésnek hathatos tényezői.