Napi Hírek, 1923. március/1
1923-03-05 [0055]
. I owa 4'o n , iám Ing S. AUgyar Távirati Iroda/ Most Je- ' lent meg Kitti volt olasz miniszterelnöknek ismert könyve második kiadásban, A könyvhöz irt előszóból a Manchester ÍJuardian hosszabb részleteket köíöl, Az, előszóban tiitti a franciái Ruhr-vidékl akoiójávát foglalkozik ás megalapítja, bogyói"az akoió, *i«iy nemosak a világ békéjét?" fenyegeti, le egész Hurápát veszélybe Jöntheti; ellenfctben áll a véraáil*. leai szerződésééi * lehetetlenné tses minden közeledést a béke felé. Megemlékezik arról, hogy a békertárgyaláaok aoián a katonai hatalmassá- . gok, valamint a vas s és acélérdekeltségek részéről erős nyomást gyakoroltak abban az irányban, hogy egyrészt a Rajna balpart ját d azakittfái Németországtól és va§y íranciao iszág közvetlen uralma alá helyeznék, vagy pedig autonóm állammá formálják, más részt kezűkbe kerítsék az egész német széntermelést, ugy hegy Németország vasbányúinak elvesztése után a ruhr-vidéki szénbányák kihasználása tekintetében ÍB francia ellenőrzés alá kerüljön ée a francia vas- és acélérdekeltségek, kényének legyoa kiszolgáltatva. A versallleai szerződés megkötése után a sajtó állandóan napirenden t ártotta a Ruhr-vidékre való bevonulás ügyét, A megszállásán kivül azonban az ellenőrzés más módozatai is szóba kerültek. így 1921 fégén loucheur francia miniszter ait a javaslatot tette Londonban, hogy Jóvátétel óimén vegyék el valamennyi német iparaillaiat toiréjének £S fBzt a tervet, amelyet ai angol kormány tárgyalásra sem érdemesített, később lardieux az amerikai aajtó számára, tett nyilatkozatában újból felfci elevenítette. A francia katonai bizottság mult évi május 25.-1 Jelenté-' séből kitűnik, hogy a katonák is teljes figyelemmel voltak az ipari ár- 1 dekekre ét jól tudták, hogy Németország ütőeret vágják «1, amikor a Ruhr-vidéket lefoglalják, Kz a Jelentés, bőséges gazdaságstatiaztlkei adatok kíséretében arra a végső következtetésre jut, hegy a fizetésképtelen német állam helyett a ruhr-vidéki német gja.ro2 oknak kell fizet-**^ niök és ezért Franciaországnak zálogba kell vennie a Ruhr-vidéket.A jelentés behatóan foglalkozik a kérdés politikai részével is és a Rajnavidék elszakítása érdekében n*D tli vagy tizenöt évre, hanem hossza időre terjedő megszállást jayasol, Bz a jalentéa rácáfol Poincaréra, aki LJoyd Seorgenak válaezoxS& "tagadta ait, hogy a franciák Németország ez ét tagolás ára vagy a rajnai in riilet elazakitására gondolnának, Nltti azután kifejti, hogy ha a francia vasérdekeltség tervei sikerülnek, akkor egy kis csoport fog uralkodni a kontinens egész fémipari ésj. mechanlkai gyáripara fölött. Ilyen módon vasmonopólium alakul ki, (Mely az égisz kontinensre kihat, Nltti rámutat arra ls, hogy Franciaország fegyvertelen ellenséggel szemben légi erejét éa tengeralattjáróit állandóan fejleszti. Kinek szól ez a készülődés, amikor a tegnsf| ellenségei már fegyvertelenek és a tegnapi barátok ia Jórészt leszereltek? Bz a kérdés - Írja Ktfri - talán kellemetlen, de az igazságot a barátoknak 1* meg kell oajjcUal, Iltti végül üjefentl, hogy a megszállás JKior is súlyos következményekkel Járhat j ha a francia vasérdekelt ség tervel nem tel ja sülnének, XlszáMthatatlan, hogy az az eljárás Hé meiorstztgban milyen éríeiaseket támaszt, Ssűki sut Wiumja elórs.-ai történik akkor, ha a kontinens gazdasági épülete öaszeimllk éa az agyonsanyargatott, bosszúra áhítozó német nép-SstorfesSA; r4í Németország, problémája most egész Burópának, sőt az egész kereekeiövllágnak problémája. Ha a képtalen jóvátételi kövét el éa ékhez ragaszkodnak; a Versailles! szerződés lehetetlen rendelkezéseit fenntartják és a fegyveres megszillást állandóalt jii, akkor a kontinens egáaz gazdasági rendszere Ssszedöl. Megoldásra osak akkor van remény, ha Amerika és Anglia , ez a kéS nagy nép, amely a háború sorsát sUöntötte, most vállvetve síkra szíll és a békét Biztosítva megmenti a civilizációt.
