Napi Hírek, 1923. március/1
1923-03-11 [0055]
§ A Magyar Távirati Iroda (jelenti; KlebeIsber«Kuno gráf vallás* éa közoktatásügyi miniszter vasárnap reggel Komáromra utazott, hogy ott a KÉrányl Frigyes ható párisi követté történt kinevezésével megüresedett komáromi választókaraié tben programmbeszdjét elmondja. Útjára elkisérték Huszár Károly a ueraetgyiiléa alelnöke, Petry Pál és Kosza István államtitkárok. Hagy Emii., Bessenyei Zeno, Barthos; Jánoa, Uáaássy Andor, Usetty Ferenci, Temasváry Imre, Patacsl Dsnea, Kuna P» Andrea, F. Szabó Géza, Szöts Pál miniszteri tanácsos éa Ágoston Jenőné a HAHSZ kiküldöttje, A pályaudvaron a minisztert Alapy Gáspár polgármester üdvözölte. A miniszter meleg szavakban mondott köszönetet az üdvözlésre, majd ' a városba hajtatott, ahol a Mészáros Mihály malomtulajdonosaal adott villásreggeli után, a városban tett látogatásokat és megtekintette a város határában elterülő, barakkot, ahol több mint háromszáz;főleg menekül.t-család van elhelyezve,. A miniszter annak a leleményének adott kifejezést, hogy a barakkok lakliatatlanságuk miatt átépítésre szorulnak s illatékas helyen ezt szóvá is fogja tenni, A vasúti vendéglőben bankett volt a miniszter tiszteletére, inneua Polgárias Vasúti Társaskörbe mentek, ahol három órakor megkezdődött a népgyűlés. A terem, zsúfolásig magtelt a város választópolgáraival. A minisztert mettjelenlésakor óriási lelkesedéssel éa tapssal fogadtak, A nep-^ gyűlési Puűgor !aJos MÁT falüíyelőTnyitotta meg, majd lettes éljenzés közben Klebe la.berg Küno gróf kultuszminiszter a következe beszédet mondottal Tisztelt választó közönség í Étkor Komárom szabad kir. város küldöttsége nálam Budapesten megjelent, rögtön, kötelességeinek tartottam kijelenteni, hogy'"ia a középútnak, a mérsékletnek.vagyok a politikusa. . yolitikat pályám . folyamán igen sokan, legjobb barátaim közül is azzal a kérdéssel fordultakhozzám, mérj vagyok éi, a középútnak a politikusa, eíiv^politika'tf,amoli aem a szélsőbal,,. . sem a szélsőjobb oldalt nem. elégíti ki,-mért nem vagyok egy szélsfiségeseűD politikai iránynak a hlks, hiszen, egy ilyen, politika több- népszerűségre tarthat számat. En itt Komároaju,. abban, t Ul.Hmtz lelfZítten vagyci, hogs lúitUthatck a néreéMet pflitikálátsi helyességére,. Mikor egy esztendővel ezalítt Korányi választásának támogatására.itt magjeleutem, akkor jőformáiV- uyganezen válaaztóközönség előtt adtam, aló azt, nogjl a királykérdéshen. is a. méasékleit DQlitikáját kéli követni. Az allanzék soraiban, igen sok a jó taktikus, jfirzik azt. hogy mivel lehet a tómagefea hatást gyakorolni. Az ellenzéki képviselők érzik/ hogy Dunántúl józan, istenfélő" hép.o között sok a monarohisztikus érzelmű, tehát egy bizonyos í<«ifeti<si politikát itt ^ikerrel lehet képviselni, ín akkor azt mondottam, hogy a királykérdést feltétlenül. ki kall. kapcsolni, azé rt, me rt á) " , • • •- ^_ ^ •• —, ,._ ' ' ' ..ugeBttBBBxm politika >. olyan politika,^amaly a H a .bsburg-ház vlsszahozatal.ára irányul. Ez azonban katasztrófát vonna-"'.aga után, iE3rt kétségtelen, Hogy a mai külpolitikai helyzet • mellett ellenségeink . kiilpolítkai akciót vezetnének _ illanunk a oaben a helyzetben a nemzet . koncentrikus támadást nem birna ki. Azt is kifejtettem akkor, hogy a királyválasztásra azért sem- gondolhatunk, mert a királyválasztás nem lenne szsbadkirályválaaz tá»,, . 'Mert tévedés azt hinni, hogy! ...ez a kérdés csak a mi befagyunk. Ez _ nagy európai kérdés. Ezért Beadottam azt, hogy a királykérdést ki' kell kancsolni. Ez. a mérsékletnek, a középútnak a politikája. Éa én most emelt fővel állok itt (kök előtt. Mert ma is azt mondhatom, amit egy évvel ezelőtt mondottam* Azok a, politikusok, akik. a királykérdést azonnal meg akarták oldani, azok mint hazafiak jól tették, hogy hallgattat, mert nem lehetett ezeket á. szélaéaégea jelszavakat védeniök. s ha újból felkavarnák ezt a kérdést, szerencsétlenségbe flottánál, ezt a nemzetet. A kortes beszéd; legalábbis komoly jelölt -Sásáéról, annyi saint egy váltó. Esedékessé-válik abban a pillanatban, amikor valakiseC a kerület: . mandátumot ad» a a ba'j a váltó korai akkor áll elő, amikor az illető bakarül a parlamentbe és niuca abbaa. a helyzetben, hogy a hordó tetejéről hirdetett frázisokat a parlamantben is hirdesse vagy épí*. érvényre juttassa. Mit jelont a középút, mit jelent a mérséklés politikája?. Ez azt jelentig hogy nem akarunk parlamenti viheiokat, nem akarunk szenvedélyes jalanateket, nem akarunk szc-oélyeskedóst. Azt hiszem valaaan::yien olvastuk Végvár/ . gyönyörű versét, amely arrőlj szol., hogy egy hánya beomlik és a bányászok agy része lenrakad a taráéban,, várják a uentJ csapatot a lázasan hallgatják. mi" történik odafönt,. Arra célzott ?égváct ebben a versében, hogy a magszállott területen lévő testvéreink gondolnak arra, _ mi történik itt Magyarországon. Ha mi a parlamentben személyeskedünk, ha viharos jelenetek vannak, amelyeket a szélsőgéges politika mindig felidézett, akkor a bányászok odalent, akik szívszorongva varjakba mentő csapatot, csak egj^ással veszekedő magyarok lábának toporzokolását _hall ják» ITeküuk ezek a parlamenti jelenetek, nam kellenek: és ezért nem kell nekünk szélsőséges politika, amely; ezeket a jeleneteket szükségképen fölidézi. Ezért hirdetem és fogom hirdetni a mérséklésnek kiegyenlitő politikáját, mart a mai szegény Magyarország parlamenti viharokat, pártos meghasonkási luxusokat nem engedhet meg. Kérdezhetik tőlem azt, hogy . , győzelem esetén tul.ajdonképen mit is nyuthatna az. ellenzék ? Mi minden'van együtt az ellenzéken! Ott vannak a Habsburgokhoz hü főurak, ott vannak a radikálisok, a szociáldemokraták, köztársaságiak és vannak ottan ultrakarooztény éleiiek, vannak olyanok, akik az Istenről tudni sem. akarnak.. Ezek velünk szembonösszafoghatuak és o tekintetben jellemző a komáromi választás, ahol a szélsőséges jobboldali jelöltet a szocialisták támogatják. Ha ezek gySznéask, azek nem lehetnének békességgel egymással szemben éa mint vad ellenségek kell sne, hogy egynás ellen rohanjanak. Ha aem tennék ezt, akoor. nem 1 enne őszinte a prograuajuk, azt pedig fel kell tételezni róluk, hogy amit mondanak, azt őszintén hiszik.