Napi Hírek, 1923. február/2

1923-02-17 [0054]

aúgla htióüítií olaezságukat.Szllári ,B*ggyözodé3an, hogy ha oi is és t jKoid&'o* is lojálisán és loJjülcerV.esia vágrahajt Juk a szerződést, akkor sagasatjok Zára és Balmáoia olaezságát, Sanrissatss dolog egyébként; hogy egyetlen sssraííés sem örökérvéajtt, Huasollai es-tán kiiejte.te, hegy a kérdéses iarnajlk zaas, anal; most Jugoszlávia birtokába kerül, nem nagy terjedelmi, és as olaszoknak ninosenek is ott nagyobb oaapatal* Mindössze a farát karayasd rtdékríl és a szigetek osoportJárói van szo. Ami Sua&kot illeti, mindaddig .jóig Jiume sorsáról nem döntöttek véglegesem, a Hutásra torkolatát és a Barcse-kikötíí olasz csapatok fogják őrisnl. Sgyáltalán nem feltétlenül szükséges,? hogy fiume .' hetvenötödik tartománya legyen a királyságnak és hogy fiúméban prefektus székeljen, Sa az én Bzaapontomból másodrangú kérdés, Számomra az a fontos, hogy Jium« lelkében olass és szellemében érintetlen maradjon. /Élénk helyeslés./ Ugyanakkor egyezkedni fogunk olyan irányban, hogy Fiume városa önmagában és önmagáért élhessen és ne legyen arra utalva, hogy csupán az olasz állam kibővítése utján élheBsen meg. /Élénk helyeslés/ ?- <mxrtvti»tit,• Teljes nyíltsággal el kell Ismerne*, hegy a f&soista kormány uralomra Jutása őta a Jugoszlávok kevssbbé intrsnsigens magatartáat taaialtenak velünk szánban, Kétségtelen, hogy a rapallöi szerződés végleges végrehajtása fájdalmasén érinti a fiumeieket, a Sáraiakat, a dalmátokat , sít n«®ikat a királyaágbeli olaszokat is. Be sohasem szabad azt hinid, hogy a dolgok helyrehoztataílaaok. Szándékom az, hogy lehetí

r log mielőbb rendeszem külpolitikánknak egész örökségét. Be gondoljunk a történelemre, gondoljunk a köz simult ra. Hóna he elbukott, újra talpra állt íokról-fokra fcalndfe.de haladásában: mindig ssaae előtt tartotta a végső oélt.B11szke,«Bii feiaéges álomként hordozzuk szivünkben e ml Olaszországunkat, Olaszország elfogadja a sors által rámért végzetet,,de szüntelenül sdst lelkét és erejét, hogy egy nision a vígzet fölé kerekednélsék * i minisstsrslnök beszédét sürün szakította félős a tetszés sala. A beszád végen percekig viharzott a taps és tónöanki Mussolii űJvöslésére sietett. A miniszterelnök végül nefcany szobán örömét xejez. te kit hogy l eíenátos elfogadta a kereskedslBl és a politikai szerződé-' nnWlt. Attl/ ra—

!; 4.? * r 1 1 * » írtroér 17, \ r«ggali lmok irlíi. Sfe«* ^ !£& ^ * ÍR

">?f aagssillMSk » «seS r*d&ökíSrt^V^'

1 \*

ltS

^e Glo»ínya álloafecmUt. a rend r!* MI-^ÍlHT'^ x6

**

n hi

^

&t alri)a 8 »»l6áJ«tot és öltse^ * w i. !

í;

,

'

<

2'

rí

*» pórias mnréeMti és nápafiTelísi •ininstsr teg** r

*

f

"*Ms* kbT«%8itói»

n aiíallstt iskolai bajorra, •ár*v ,V*»*»:*W** & Sft««ttáH« haswnlatt jártjának ir/il»,tfe>sstót jfcsli, a

«sl

!r stt \ a is át b

e sárfc eVa i&f-Í^L* koaKuiíta pártj, írMCls háti-irattal írlntkeílsfc. lépett, tegy 9 sséi»sal«AtJMie5aa»siíl» lahstS^ te

sw

. h» a ^« a ioasnalsta párt kijelenti: m a Mrt „„í^,,^ gfflfjgt ss

*^ » asgs^srja 4B al akarja todwSltr, Bl a ÍTSjswla ílTtfrsaiat a Suhr-ddákl MgrtaHas sllaa vivatt ha>. A kt)t rtoklinglBuseni rendSríraeetar, akit a fpmoiák SlS^ufí

ta

ííÍ

9S

S

P «f«n a francia fcgeígbíl íalí lentíst tsgTenjL,.Fa»sst-sasit* a francia oseaafirtlüstsi rfaslrol ÍSll* 5f«"

6

l"

llM

í é l0

S?»©**> adtak hirt arrfl a lelkes fogadtstísról, saelybra•nslsenkircnaibs Talí visf»tl>Saikor a lakoasag ffket rés wSSi ette. /MH/ mwraeat-