Napi Hírek, 1923. február/2

1923-02-27 [0054]

§ B e 1 igii- ái cl, február 27. (Avala.) 1 .legutóbbi minisztertanácson a közlekedésügyi miniszter fcizen•"'.millió dinári, koriba i&usáki közlekedési eszközük • s utak megjavítására. Susak klüritése küszőíbön ájil. (M'l'l.) § Bclgrá d, február 27. (Avala.) Péntekén Nisben találkozni 'fognak a szerb kiküldöttek a txiigá.'- kiküldőitekkel, hogy a kél országot érdeklői ügyeket megbeszéljék cs a köícsönós bamdabetöresek megakadályozására rendszabályokat léptessenek éleibe. Ez a tanácskozás folyománya Sztambalijszki "és Pasics mulikőri találkozásának, (MTI.) § Belgrád, február 27. (Avala.) Az albán és- a jugisziív csapatok közóit, amelyek a két államnak odaítéli semleges zóna megszállását végzik, az .érintkezés helyreállt. A lakosság lefegyverzése mindem nehézség makin ment végije; csupán a falvak vezetői kaplak engedélyt fegyver viselésre. (MTI.) § London, február 27. Lord Curzon külügyminiszter ma nagy beszédei tartott, amelyben az általános helyzetről nyújtóit képet. Beszédül a liausiannei kteoíercnciávai kezdte és azt mondta, hogy ha a konferencjának következménye mégis eredményre vezet, aklior nem sajnálja azl a hosszú időt, amelyei ott súlyos feladatára fordított A lausannei béketárjgyalások sorsai luiai/pnképen most dőí el Angorában. Mini. mindenhol, olt is van békepárt és háboruspárt, a mérsékellek cs exíremisták pártj'a O rendületlenül iízik az előbbiben és meg van győződve, hogy Izmed basának, aki a békepárthoz tartozik, majd sikerül álláspontjai érvényre "juttatni. iNem tartja kiaels,,gesnek, hogy bármely ál am is visszautasíthasson sokáig oly előnyös szerződést, ínint amelyet Törökországnak Lausanneban nyújtottax ái ( s amelynek erckméuye Törökországol képessel tenné ana, .hogy Ázsiában és Európában ismét meg napozza uralmát. Elképze'b/.d'en az is,, hogy a tör.köfcinék az volna a k'vá sí ak. hogy folytassá|k, a küzdelmet, amely mindenit t aki abban rfjszt vett, szegénnyé "tett lés kimerített. Minleiikinek, tehát 1 prökországnak; épugly, nrn'. Aogolorszíágnak is, érdeké az hogy a Ikpz•delem mielőbb véget érjen. ! '.aját lausannei, szlereepéről a külügymiiliiiifter azt mondta, hogy az ő célja nem az volt, hogy saját pr.s. ii , uiak győzelmit biztosítsa, hanem az, hogy a világüéjkél erősítse. Azután áiíért az általános gazdasági helyzetre. •Noha az angol csapatok' a világ különféle részein még mindig súlyos helyzetben végzik munkájukat és moha Angüiország nagyon költséges és veszedelmes vállalkozásokba volt belekeverve, mégfis sikerült távoltartania magái attól a bonyolult kérdéstől, amelyet a Ruhrvidék problémája "tereiméit, mely a világ gazdasága helyzetéi nagyon súlyosan megzavarta, síi a társadalmi es ipari problémákra is erősen visszahatott. Ha azonban a mai helyzetet .összehasonlítjuk azzai, "amely Waterloo után' mutatkozott, azl. találjuk, hogy Britannia és Európa általában sókkal gyorsabban tért magához, mint azokban a régi időkben. Az állam bevé'eíei leiik a kiadásokat, az államadósság állandóan csökké i, az ipari 'értékekei kezdjíl megbecsülni, a részvények árfolyamai emelkedtek. A fixkiamatozásu papírok öí százalékkal emelkedtek, az' ipari papjrokr pedig Jiarmanc száza léckai az utolsó esztendőben. A brit ipari termiek exportja majdnam a haboru előtti színvonalra emelkedett, különösen a vas- és acélipar' termékéi. : ( - (Folytatása a 20. kiadásiján.) ORSZÁGO"