Napi Hírek, 1923. február/2

1923-02-21 [0054]

, _c . .. *J~i 1 r 48 F ' faiI10

* 21, /Magyar Távirati Iroda/ A Prágai Kagyar Hírlap Jelenti; i képviselőház altot máujjogt bizott* MgáBtt ttgoapi ülésén S.örisaady £ku Lajos iereazténvszocísiiste kápnstie t ioBt&rsaságvéaaUi torvfoyjanslrt tárgyaljánál bcszáítt mondott, atísjyban a többi között a kova Utazói* jalentette ki; „ . A IB

S

,

»

r pártokat ás beanüniat ESirvar képviselőket irrodentükralr állítanak oda sokan a sírt, mórt félszobásainkban a kormány felvidéki poliiaját ostorozzuk. Az adott viszonyok között a mi szerepünk n«a is lehet más, mint rámutatni a töffvén-Ttei.nsSgekre, A sovlnizta tulzókszeoében ennek a részünkre Mgaarsít egyetlen josI^aT^^'J?J

rr

!

tot

? *«^»njrs«8> a köztársaság sédelmirŐl g-OÍ reakciós törvényjavaslatnak is elsősorban as a felfogja adott • A mértékadó cseh politikai közvélemény felfogása szerint as imdentiinuB fészke Mngyarorsság és mi magyar képviselői annak itteni exponensei vágjunk. Az első kérdés tanét az, van-e valőban líajyar°

rMá

f

<

?/Í.

lr,a

;

ntUlIUS

' 4 legtalálóbb felelet errerláépzelhető-e agyaltaában,hogy na legyen? Mart ha agy nemzettől máiél-holmpra el2?WtSÍSríSSH i^Üsan .körülhatárolt ezeréves birtoiállománjánakkétharmad r&zéí, a ehhez még olyan határokat adnak neki, művek 8»«««»*>a»I szambán semmiféle termászttes védimft SSJRí*"**'Jfí P"e«»»« csonka tarületa is a szomszédok áliandf Fédajául van odadobva, az egyik szomszéd épneséggal annyira közel van, hogy Pá&ányáánáről akár ágyúval belőhet az ország fővárosába, akkor ennek az országnak közvéleményétől azt kivenni, hogy a mai állapotot örökkétartínak ismerje el és abba minden időkre belenyugodjék és száműzze a leltekből az irredenta gondolatot, azt Józan fejjel elképzelni is bajos, A oseh közvélemény, amelyben a nemzeti öntudat oly élénken lüktet, s amelynek exponensei a határkiigazlté bizottságik működése alatt a osak mostanában nyert területhez is olyan szívósan ragaszkodtak, hogy még osak egy rossz malmot sem voltak hajlandók Magyarországnak visszaadni, bizonyéra képes lesz megérteni egy másik nemzetnek különösen ahhoz a földhöz való ragaszkodását, amelyen faltestvér ol élnek, akiiből bárom és fél milliót a magyar nemzet testébe! egyszerűen lekapasoltak, %jjon nem volna-a sseh irredentizmus, ha az ország határait mér ól-holnapra ugy vonnák meg, hogy lolin és Pilsen már idegen országban feküdnének? Állapítsuk mag tehát mint a legtermészetesebb tényt a világon, hogy Magyarországban legalább ia a lelkikben élő irredentizmus van, mert lehetetlen, hogy na legyen, mart ltnnie kall, mert ott is emberek élnek, akiknek nem savó, de vér folyik as ereikben. Ez az irredentizmus terméssetas, mart Magyarországon ma oly kö.zvéleaény él még, amely az ezeréves haza faloszthatatlan-'v ságáFfóldr«>yzl, vízrajzi, történelmi érvekkel ia támogatott ideoló- S giajában nőtt fel, s amely a most lefolyt háború alatt, de előbb sím if soha egy talpalalfeyi területet sem akart a másokéból elvenni. Az Ilyen ' mentalitású közrélanény kétszeres súllyal érzi saját birtokéllományanak, területe magcsonkitásának tagadhatatlan igazságtalanságét, maErar kormány számára a közvélemsny széles rétegeiből benne élő Irredentizmus noa kelleuas és ezt mindenki be fogja látni, aki figyelembe veszi, hogy a a»s;y háború, a forradalom, a bolsevizmus, az ellenforradalom, a trianoni béke kegyetlensége, a román megazállás, a király hazahozatala és más kisérö jelenségok est a katasztrófák 3orozatáia taszított országot minden vonatkozásában annyira igénybe vették, hogy annak a felelős állá*an lövő államférfiúi egyértelmű megítélése szerlat ugy a bel- mint a külpolitikában nyugalomra és a teremtő munka áldásaira van szüksége,