Napi Hírek, 1923. február/1
1923-02-03 [0053]
1 4 I 1 > i január 3. /Magyar TAvijrati Ireda,/ A aépszövttségi wáos's,M. ?• lengysl-litván viszályra vonatkoió íanáoskozíissi ata íajri A»«i <•<' t. agának a területi kérdésiek léayegáre, mert orrenézve » tanács kimondotta, hoi^y nerc ill«ték*», Onafín a következő »í.jeir«n<l4 kérdésekről vas «ső. Az egyik a semleges se na kérdése. A tanács 1922, májasában hozott határozata értelmében ogyaaia Sanra IrtUnzeü spanyol konzul oegbizást kapott arra, hogy & v&sai területen a helyszínén tanulmányozza as ideiglenes demarkácionálls vonalat, amely lehetővé táncé a most fennálló semleges zcc* eltöjlését. Saurs. ennak a megbízatásnak eleget tett es jelentését a tanácsnak beküldötte. A Tilsai nemlengyel elemek helyzetére vcnsakozólag a tanáss a népszövetségi közgyűlés határozatát követi, amely különös figyelmébe ajánlotta ezeknek az elemeknek helyzetét. Hasonló kérést intésefct, & litván kormány is. UVJ ,- - —— <»'»' tt in»{FiSBi^y népszövetségi tanács,-mint már ismefetss - a semlages zóna felosztását elhalasztotta s ti**f. afatározíS 1 , hogy a Tilnai namlengyel elemek védelmének kérdést a népszövetségi közgyűlés elé viszi, • \ •»•• >t § I á r i s , február 3. /Magyar Távirati Iroda/ A Saar-medence kérdésében a népszövetaági tanácsnak : ' a kormányzó bizottság tájait és elnökét kell megválasztania. Február 13-án ugyanis lejár Lambert belga őrnagy, Moltke-Hultíeldt gróf dán és laugh kanadai kormányzó-bizottsági tagok megbízatása s Így a jövő érxa négy uj tagot kell kinevezni, akik közül egynek franciának kell lennie, mlg a másik három nem lehet sem franciái sem német. A békeszerződés rendelkezései szerint a kormányzó bizottság tagjainak mandátumát meg lehet újítani. Minthogy Raultnak, a kormányzó bizottság elnökének megbízatása február 13-án szintén lejt., a bizottságnak a asErr-1 : békeszerződés határozmányai szerint elnököt is kell választanla.A bizottság elnökét a bizottság tagjai közül kell választani." 3az elnöki megbízatás egyébként szinten megújítható. A német kormány egy 1922. augusztus 18-án kelt levelében tiltakozott a népszövetség főtitkárságánál az ellen, hogy a Saar -területen franoia ősapátok tartózkodjanak, A német kormánykülönösen arra az érvre támaszkodott, hogy a Saar-terület népszavazás alá esik és hogy a népszavazásban érdekelt egyik hatalom csapatainak jelenléte nem egyeztetheti össze az ilyen terület jellegével. A német kormány levelére válaszolva a kormányzóbizottság elnöke szeptember 22-én kelt levelében kifejtette azokat az okokat, amelyek következtében a kormányzó bizottság szükségesnek tartja a költségek nélkül rendelkezésére boosátott ősapátoknak a Saar-vidékea való megtartását, különösen azért, hogy zavarok esetén módjában legyen a rendet fentartani. A bizottság elnöke rámu tat még arra, hogy a csapatok tényleges létszámát JteL-u.: az 1920. év februárjában rendszeresített tízezer emberríl négyazerötszáz emberre szállították 1« s amellett a tényleg rendelkezésre álló létszámot 1922. áprilisában 2736-ra csökkentették. A német kormány a bizottság megjegyzéseire 1922. december 6-án válaszolt. A választ a népszövetségi tanács elé terjesztik,»ÍBfpedig egyidejűen egy ugyanerről a kérdésről szóló emlékirattal, amely bizonyos/a eaar-vidéki véleményező tanáósban képviselt politikai pártoktói származik. A német kormány 1922. augusztus 23-án tiltakozást intézett a tanácshoz a franoia csendőrségnek a Saax-területen való jelenléte ellen. A német kormány azt állítja, hogy ennek a csendőrségnek a jelenléte nem egyeztethető össze a békeszerződés határozmányaival és alapelveivel, amelyek ősapán helj^.*.. csendőrséget Írnak elő, kifejti továbbá, hogy ennek a szervezetnek felhasználási módja nem fér ö3sz» azokkal a kormányzási elvekkel, amelyeket e terület igazgatására megállapítottak. Erre a tiltakozásra tett megjegyzései során a 3aar-vidék kormányzód-bizottságának elnöke kijelenti, hogy szemben a némtt kormány állításával a osendőrséget egyáltalán nem használták bizonyos politikai nyomozások céljaira szolgáló általános inni masak rendeletek végrehajtására. f A Saar-vidék kormányzó bizottságaközSlte megjegyzéseit a német kormánynak 1932. augusztus 28-án ken jegyzékére is. Ebben a jegyzékben ugyanis a német kormány mint a versailltsi szerződéssel ellentétben álló dologról tett említést nnynímitírHJaasssán ka* a kormányzó blzott8ágnakHa»iiaHisiiiiá'liii>Éii i min In lufi 1921 júniusában a francia haditörvényszéknek a Saar-területen valé juristiotlója ügyében kibocsátott rendeletéről. A német jegyzék és a kormányzó bizottság elnökének válasza hosszasan ismerteti e kérdés és a tényállás jogi szempontjait. Egyéb megjegyzések között a bizottság elnöke rámutat, hogy M}?»k a rendeletnek kihirdetése óta egyetlen polgári eg-ént sem WliítiíoA:. haditörvényszék elé. A népszövetségi tanács 1922. szeptemberi ülésén foglalkozott azokkal a rendszabályokkal, amelyek annak megállapítására szükségesek, hogy kik azok a saar-vidéki lakosok, akiknek joguk ltsz az 1935-iki népszavazásban ré3ztvennl. A tanács ekkor egy évi időtartamra a svájci államszövetség volt alkanoellárját Bonzon Alfrédet nevezte ki a népszövetségi levéltárak ideiglenes biztosává. Bonzon jelentést tesz a tanácsnak azokról az okmányokról, amelyeket a népszavazás szempontjából a népszövetség különleges védelme alá kell helyezni. A népszövetségi tanács tegnap foglalkozott a Saar-vidék kérdésével A tanács,mint Ismeretes, ugy határozott, hogy a Saar-vidék kormányzó bizottságit felszólitja, foganatosítson olyan rendszabályokat, amelyeket alkalmasaknak tart arra, Hegy a közread megóvására szolgálé helyi oeendörség létszámát i'-növel. I í li » , február S.~ /Magyar Távirati IrooV A kisebbségek véielae kérdésében a sépszövetség tanácsa a következó kérdéseket készítette el5: A Lengyelországban levó néaet kisebbség* kérdése eleílzbsa 1921. Tégén került a népszövetség elé. A főtitkárság akkor a broabergl Deutschtuaabunítál átiratokat kapott, latlyek arról értesítették, hogy több ezer német származású főldalvelí családot a lengyel koraány fölhívott, hogy hagyják el birtokai tat. A tanaos azóta tiHttlnánjoata a kérdés különféle oltolalt és az elízo ülésszak folytáén, 1022. szeptemberében a bizottság elíadójs, Javaslatára Jogi bizottságot kért fel, aaelyben resztvettek Jogi tanácsadók, Spanyolország, írancisország és Anglia képviselet, valamint a titkáraég Jogi osztályának vezetije,.hogy a kéríés egyes Jogügyi W"* 0 ™ 8 ;" ^"fft:, jak mn.A Jogászok jelentését, mintás az a tanács elé került, közölték a lengyel kormánnyal, hogy az megtegye rá negjegyzéseit. A lengyel kormánynak iievonstkozó válasza kerül aost az ereí*tl bejelentéssel kapcsolatban a tanács tárgyalása alá. . , Az észtországi és lettországi kisebbségek kérdésében & tanáes ojbél tárgyalás alá veszi azokat a eyilatkozatokat, amelyeket lt>22. szeptemberében ennek * két államnak a népszövetségbe való felvétele alkalmából eléje terjesztettek,
