Napi Hírek, 1923. február/1

1923-02-14 [0053]

• í á r i 3 , f«bruér 14. A .'latin jelenti Gelaenkirtíianbol,, begy & rárss megtagadta a reája kirótt pénzbírság megfizetését, aire a megszálló* hatóság elrendelte a nagyabb bankárok letartóztatását, lírlii, február 14. /Wolff/ A birodalmi bank által garantált birodalmi kincstári válták első réaze február 15~éa válik esedékessé. A váltakat svájci bankok leszámítolták és az angol btat­nál fizetendők. A blreflalal bank a váltói beváltás ára szükségéé 46 mil­lió araayaárkát Londonban letétbe helyezte, anélkül, hogy érepénz- éa ejranykészlttéhaz. hozza kallatt volna nyúlnia. /l£Il/ Pária , fabmár 14,/naTae/ la Sroquéf ainlszter.payot tábornok és több nagy állású vasúti hivatalnok aa délután Londonba utazik, ahol a kölni angol zóna vasúti vágányainak igénybevétele agyé­ban fogaak tárgyalni, /lITl/ P ár i s.fabruér 14./Havas/* lapok rámutatnak arra, hogy az angol minisztaralnBk szívélyes kijelentései allanéra nincs teljo&en tisztában azzal a helyzettel mely IVámétoi-szagnak a békeszerződés alá­írása óta tenusitaott magatartása MtMztxkftx folytán Franoiaországra nézva bekövetkezett, * Bonar Ica attól tart - irja a Pátit Farisian -hogy ha Pruucla­ország legyőzi Németország mostani ellenállását, Németországot pénz­ügyi kats.tröfa éri.Franoiaország arra egyszerűen azt falali naki, hogy tisztán Angliától függ annak az sllentállásnak a megakadályozása, a­mennyiben Franciaország mailé áll.A némstak csak azért Mutatnak ellen­szegülést mart ingolerszág ssalegességéSől hesanot rámáinak. , A Pátit Journal hangsúlyozza hogy Pária és London nézeteltéjté­aa hanem is aa agyadüli, la minden asatre legfőbb oka Németország allentólláeáaak. 1« Journal osodálkosik azon, hogy az angol politikusok, akik lsa*;i-ia SisaciaorsEÍgot, sőt Franciaország őszinte barátai, annyira 5 félr»lHíf;'.ik a franciák psyahológiáját.Ez annál feltűnőbb mert Anglia közvéleménye mind jobban közeledik a franciák álláspontjához.A lap kiemeli továbbá, hojy Asijulth és Eaasay líacdonald, akik a Ruhr vidék megssállésa miatt szemrehányással illetik Franciaországot, szintén nem JaTastluaíisás megoldást. A Gauloia éa több más líap kiemeli . Bonard Law tévedlsét, aki Franciaországnak szemére veti hogy kéf, egymással ellentétes óéit köret ./MTI/ / L o n d o n„februér It./Btcrn/ Lord ffray a felső" házben a Bohr vidéki kérdésre vonatkozó fejtegetései során kijelentette, hogy Angliának és Franciáéra? ' cisk szükségképen fenn kell tartaniok a köl­csönös szivélyís viszony',,, mert" a Franciaország és ABgli* közt felme­rülő 1 nézetaltérések ugy a két ország nemzeti Biztonsága mint Európa érdekel szempontjából végzetessé Telist;A szónok helyesli, hogy Anglia nem akar részt Tenni a Ruhrridék megszállásában.Nézete szerint a meg­azállás csökkenteni fogja Németország fizetff" , képességét.A nézeteltérések oka az, hogy Franciaország biztonságát félti.Ha a francia - angol - a­merlkal garancia-szerződés létre-jött volna. Franoiaország és Anglia tisztán gazdasági szempontból Ítélhették Tolna meg a jóvátételi kér­dést.. i«iSt. Orey azután Így folytatta:Tegyttk fel, hogy,Franciaország 1871-ben nem fizette volna mag a Béaatország által r£ rótt hadikárpót­lást.^kad-e oly ember, aki azt hiszi hogy a németek máskép cselekedtek volna mint a hogy a franciak oselekszenekTAkad-e valaki, aki elmondhatja hogy Németország a Tersaillesi szerződés óta mindent elkOTxtett, hogy Talutájának megrendülését megakadályozz.* <á saját állampolgárait meg­akadályozza abban, hogy pénzüket külföldi' bankokba; helyezzék el?Fran­ciaorazágnak pénzügyi helyzete súlyosabb mint Angliáé.Eddig egymaga fizette az elpustitott területek újjáépítéséhez szükséges összegeket. Ha most felvetjük azt a kérdést és arra becsületesen akarunk válaszol­ni, ki állíthatja hogy a Buhrvidéki francia politikát érthetetlen indokok vazárlik.srey kijelentette továbbá, nagyon tart tőle hogy a megszállás csak ideiglenes biztonságot nyújt Franoiaországnak és Németországot és Oroszországot? egymáshoz fttzi.Végül azt indítványozza, fordulja­nak a népszövetséghez ? amely meg fogja találni a kérdés megoldását./MTI/ l'eyyrí fi-Üw^ ­B * r 1 1 n,február 14./Wolff/A franciák eddig nem indithattak nagyobb-számu szénvonatokat Franciaországba és Belgiumba.* megszállott terület forgalmi helyzetéről, jelentik hogy az ellenőrző" hivatalok teg­nap éta a kohászati termékeket, ma*ággal óta pedig az élelmiszereket sem bocsátják át. A' francia megszálló hatóságok megszüntetek a düsseldorfi táv­beszélő hivatal működését?mert a személyzet a franciák részére nem akart kapcsolásokat végaznlJt személyzet levelet intézett Degoutte tábornok­hoz, amelyben a hivatal szabaddátételét és a megszálló közegeknek a hivatalos helyiségekből. Taló" visszavonását követelik. Offanburgban letartóztatták az elöljárót mert afranoia hir­detményeket nem akarta kiragasztatni.Letartóztatták továbbá ax esseni táviroigazgatőt és a hoerdei postahivatal helyettes főnökét. /MTI/

Next

/
Oldalképek
Tartalom