Napi Hírek, 1923. február/1

1923-02-14 [0053]

§ A Tőzsdetanács a február 14-én Tégjh Ká­roly elnöklésével tartott ülésében azi elnökségi ja­vaslatára egyhangúlag elhatározta, hogy a leszámoló iroda félszaporodott munkaanyagának féldolgozha­tása érietekében egyrészt a folyó évi február 19-én és 26-án kezdődő hetekben csak három-három! na­pon, azontúl hetenkiint négy napon tartja nyitva az értéktőzsdét, másrészt, hogy február 15-étől fogva ideiglenesen és átmenetileg egy félórával "megrövidíti azi ér'tékűizleti hivatalos tőzsdeidőt, ugy "hogy az ér­téküzleti hivatalos forgalom délelőtt 11 órától dél­utén 12V2 óráig fog tartam. § Róma, február 14. A fasoisla nagytanács­nak a szabadkömfüivesség ellen tegnap hozott Ihaíá­rozaía élénk kommentárok tárgya azokban a je­lentésekben, amelyeket az' amerikai lapok római'"tű­dé silóéi küldenek lapjaiknak. Mint ismeretes, Ame­rikában a szabadkőművesség igen jelentős közéleti és politikai tényező és a római laptudpsitók siet­nek az amerikai közvéleménnyel megértetni 'azokat a különleges motívumokat, amelyei a faseizimus ve­zetőit erre a lépésre indították. A Newyork limes tudósítója ezeket irljai: A íascista tanács döntése ta­lán igazolatlan támadásnak Játszik az olasz szabad­kőművesség elten. Azonban két szempontot íkell • figyelembe venni ennek elbírálásánál. Először is a szabadkőművesség Olaszországban mindig kiemel­kedő módon politikai szervezkedés volt és legnagyobb tevékenységét a politikai téren lejtette ki*. A máso­dik mozzanat, hogy karöltve a, skót rítussal, Olasz­országiján nagyszámú más szervezet van, amelynek tagjai szabadkőműveseknek mondják magukat, pe­dig tényleg egyáltalában nemi azok és ezt a nevet csak azért használják, hogy leplezzék politikai "tény­kedésüket. Az ilyen utóbbi fajta szabadkőművesség ellen irányult a íascista nagytanács döntésiéi Külö­nösen annak a támogatásnak a követ kéziében, ame­lyet ezek min .énkor nyújtottak az előbbi olasz po­litikai pártoknak és kormányoknak, amelyéknek ro* vására írják a fascislák a demoralizált állapotot, a melybe Olaszország a világháborút követő bárom esztendőben jutott. Figyelembe keh venni azt is — mondja az ame­rikai laptudósító — ami nem nyilvánul ugyan meg a határozatban' és amit a vitában sem emliteltck fel, hegy a döntésit valószínűleg az is befolyásolta, hogy a« Vatikán kedvében akartak járni, amely bvn­d!ig éles feJlensége volt. a szabadkőművességnek és heves harcot folytatott ellene különösen XJ1I. Leó alatt. A jfasicísták a hatalomhoz ugy jutottak, hogy kifejezetten a katholicizhiusra támaszkodtak és kor­mányuk első tényei nem hagylak kétségéi arra. néz­ve, hogy erősen: támogatják a katholiciz[must. Az js jól ismert tény, hogy Mussolini maga nagyon óhajt­ja a jkíözéledést az olasz állam ,és a Vatikán között és erélyesen közreműködik ennek a célnak az eléré­sében. A szabadkőműveseknek a iáscizmus soraiból Való kiűzése tehát ujabb mértiöldkövet jelenthet a Quirmál és a Vatikán között való közeledésnek az utján. Hogy a iszabadkőmüvesék ellen irányuló hatá­roSsatoí á jfascista nagytanács hozta, különös jelen­tősléget kölcsönöz ennek a lépésnek. A Íascista moz­galomnak ez' |a szerve, amely Mussolini efnöklésé­vél havonként egyíszter ül össze, jólormán diktátori hjátaiemhial bír á mozgalomban. Tekintettel arra az uralkodó helyzetre, amelyet a fasejsták a mostani kormányban elfoglalnak, mindaz, amit á fascísta nagytanács elhatározott, már szinte törvénynek te­kinthető. Általában iaz a vélemény, hogy a fascisla nagytanács gyűlései nagyobb befolyással Vannak Olaszország' sorsának alakításaira, mint a miniszter­tanácsok. (MTI.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom