Napi Hírek, 1923. február/1

1923-02-13 [0053]

4 A VagTt* Mvirati Irode. ..slani... J: Mtgjrar Országos Képzőművészeti Tanács, sesly 1901 M április hó 9»& jóváhagyott szervezeti szabályzata alapján tíiköiött s amelyet a Károlyi* forradalom kormánya 1919. március hő 10»én föloszlatott, ma ujbál megalakult. Eár a törvényes állapot helyreállítása után többször volt szí a Tanács visszaállításáról, emel végrehajtása nem látszott időszerűnek, mert a forradalmak ás a politikai viharok a különböző művészeti hitvallást vállá művészeket is annyira szembeálli» tották egymással, hogy azok nyugodt együttműködésére nsm lahetett számítani, Egyedül a külföldön rendezendő reprezentatív magyar mű» veszeti kiállítások voltak ez alöl kívévg, melyeknek szervezését Külföldi Művészeti Kiállítások Végrehaj tő „.Bizottságára bízok. . Ez utóbbinak megbízatása lej év végével/íáonban) szintén lejár. JÍ I mulf évi november f^-25-én Jóváhagyott uj szer- g N vezeti és működési szabályzat a Tanácsnak fokozott munkaképességét kívánja biztosítani, másrészt a Tanács munkakörét feladatait határozza meg ujbál, A tanács munkaköre eszerint részben szűkült, részben pedig bővült* Szűkebbre vonatott a Gyűjtemény Egyetem körébe tartozó muzeális intézmények és a vidéki muzeumok ügyeinek véleményezi hatásköréből valá teljes kivonásával, bővült viszont az ujabb keletű ás nemzeti, vagy művészeti szempontból jelentje művészeti alkotásokra vonatkozó javaslati jogkörének szélesebb kiterjesztésével, íz a jogkör nemcsak a festészet és a szobrászat körébe tartozó alkotásokra, hanem az épitimítvészeti jellegű ügyekre is vonatkozik, feladata még a Tanácsnak a külföldi reprezentatív magyar művészeti kiállítások rendezése, ügyeinak előkészítése, icáibál az uj szervezeti szabályzat értelmében a lanács kebelében egy uj állanáá bizottság alakul, mely a folyá év végével megszűnj tóíföldi líűvészeti Kiállítások Végrehsjtá Bizottsága ügykörét fogja átvenni, A Képzőművészeti Tanács állania tagjainak létszámát az uj: szarvezeti szabályzat csökkentette, másrészt azonban a lanáca kebelében olyan egyéneknek biztositott állandá helyet, kiknek müvé» ezetí kérdésekben valá hozzáértésa hivatásukba! kifolyólag leginkább feltételezheti. Az uj szervezeti szabályzat nem irja elő a Taníea választandó és kinevezendő tagjainak létszámát sem, mert fontos, hogy művészeti életünk folytonos változásai a Tanáos összeállításában is lehetőleg kifejezésre jussanak. Bzért a müvésztagokat is a vallásés közoktatásügyi miniszter által kijelölt egyesületek és társulatok külön-külön választják, miáltal a különböző művészi szempontok a Tanácsban jobban érvényesülhetnek. 1 A kijelölt egyesületek a következő művészeket választották be a tanácsba; A Képzőművészek Egyesülete Zala Gy8rgyöt, Bosznay Istvánt ás leohner Jenit,- A Képzőművészeti Társulat Karlovszky Berta-, lant, A Szinyei-Merse Társaság Iványi Grünwald Bélát és Sidlí JPerenozati A Benczúr Társaság Budits Andortés Hóna Józsefet; A Gzéhbellek üagy Sándort; A Kéve Szablya-Fricsohauf Ferenczet; * Magyar Akvarell és Pasztel-festik Egyesülete Bádler Hábertet; .* Nemzeti Szalon Béry Bélát; A Magyar Mérnök és Jspitészegylet Korb ?lórlst, Medgyaszay Istvánt és Schulek Jánost; a Magyar Mérnökök és Kpitészek lemzeti Szövetsége Sándy Gyulát és larga Lászlót; az Iparművészeti Társulat Györgyi Kálmánt, Faragó Bdönt és Botit Miksát; a Magyar Iparművészek Testülete Menyhért Miklóst, A szabályzat értelmében hivatalukból kifolyólag tagjai a tanácsnak: Petrovies Elek, Térey Gábor, Takács Zoltán, Végh Gyula, 03ákyi Károly, Eekler intal, Lyka Károly, Gráh István, Kertész K. Bábért, Szffnyi Ottó és #slder Gyula, A szabályzat értelmében a tanáss tagjaivá öt évi időtartamra mint a József-Műegyetem épitésztanárait,. HHltl Dazaóü éa Möllsr Istvánt; mint a KéDscwüvészeti Főiskola tanárait Csók Istvánt, Eétí Istvánt ás Stróbl Alajost; mint az Iparművfszeti iskola tanáríit pedig Györgyi Bluest, Helbing jrerenoet és Simái Imrét nevezték ki. ugyancsak öt évi időtartamra a következő művészeket Ős műértőket nevezték ki a tanács tagjaiul, Festik; Balló Eda, Glatz Oszkár, Sippl Rónai József, Eudnsy Gyula és Vaszary János; szobrászok! Eorvay János, Stróbl Zsigmond, Bzentgyörgyi Istvái, Tslos ESS és Tóth Irtván; műépítészeik: Alpár Ignác, Bálint Zoltán, Eanffiann Alajos, Hikifjoh Eezso és sváb Gyula; iparművészek: Agotai Lajos, Ligeti Miklós, MarŐti Géza, Eerrioh Béla és Kigand Ede; mttértőkr gráf Báaffy Miklós, Berzeviczy Albert, Czakő Elemér, Bel* már Emil. Erest Lajos, Gerevich Tibor. Glück Frigyes, Lándor Tivadar, Lukács György, Majovszky Pál, Pékár Gyula, szmrecsányi Miklós és Wolfner Gyula. A Tanács ügyvezető elnöke öt ávi időtartamra Kertész Z, Eóbert miniszteri tanácsos^ ügyvezető előadója lovag Tbl ., Ervin miniszteri titkár, bizottsági, illetőleg szakosztályi elŐed^í; SzÖÍS Farkas, Fülei Szántó Endre, Mingövios Jenő, Thuróczy -Buzicska Gyula és Zsarká Pál miniszteri titkárok. 1 miniszterelnökséget a Tanácsban báró Kazy Károly miniszteri tanácsos, a belügyminisztériumot Pánti Kálmán miniszteri tanácsos, a kulügyminiszteriumtt Prokopius Bélec I,. oszt, követségi tanácsos, a honvédalmi minisztériumot Luchich Károly ny, altábornagy a Bádtörténelmi múzeum igazgatója, az. igazságügvjriiniszteriumot Ghiczy Bénea miniszteri, tanácsos, a pénzügyminisztériumot Lshner József miniszteri tanácsos, a földmivellsttgyi minisztériumot Gerentsér Jenő miniszteri tanácsos,a kereskedelemügyi minisztériumot K, Virágh -ndor miniszteri tanácsos, a közélelmezési minisztériumot Borner Aurél felügyelő, a munkaügyi és népjóléti minisztériumot Zalán^István miniszteri osztálytanácsos, Budapest székes fíváros fanácsát Buzáth János alpolgármester, illetőleg akadályoztatása esetén Lobmayer Jenő tanácsnok képviseli, A Tanács alakuló ülése ma délután 5 árakor volt a Magyar Tudományos Hadarnia ki3 üléstermében. Kertész K, Eábert a kultuszminisztérium művészeti osztályának vezetője a Tanács ülését nagyobb beszéddel nyitotta meg, melyben többek között ezeket mondotta: A művészetek állami igazgatása az állami magasabbrendü kulturténykedések egyik legjelentősebb ágazata. Ez az ágazat közvetlenül nem szolgálja az állam gazdasági megerősödését, sem közvetlenül a népesség széles rétegeinek anyagi jólétét nem fokozza - hanem a kultúra magasan kiemelkedő ormain virágzó művészetek céltudatos ápolása mellett a nemzeti gondolaton keresztül általános emberi kulturértékekmtermeléaét segiti «lői oly kulturértékek termelését, amelyeknek értéke a gazdasági életben elfogadott ártétaérőkkel nem állapíthatók meg ugyan, mégis általuk az állam az ő kulturaátfogó erejét ugy Befelé, a nemzeti gondolatkör szabta földrajzi határokon belül, mint kifelé a megértő művelt nemzetekkel szemben legékesebben á legáltalánosabban megérthető fonaákban bizonyíthatja ás amely kulturértékek a nemzati erő és energia legkifejezőbb tényezői közé tartoznak. Minél fejlettebb a műveltségnek minél inkább magasabb fokán áll valamely nemzet és annak összes ténykedéseit irányitó kormányzata, annál inkább áthatja azt a művészetek állami igazgatása szükségességének tudata s annál kevésbé fog visszariadni ennek az igazgatásnak tudatos és tervszerű keresztülvitelével Járó költségeknek és áldozatoknak előteremtésétől,, illetve meghozatalától. Ezek a költségek ás áldozatok pedig még kiegyensúlyozott gaz. dasági viszonyok között jólétbén él? államok háztartásában is igen terhesek. Kisebb nemzet, mely vesztett hábiruk, felforgató forradalmak és fosztogató megszállás minden szomorú következményeit kénytelen elszenvedni, gaz£,?sági létalapjaiban megrázkódtatva a benső konszolidáció vajuaísti közepette * hlsonyára még súlyosabban fogja megérezni ezeket a látszólag improduktív költségeket,