Napi Hírek, 1923. február/1
1923-02-09 [0053]
§ Néhai Mezey Gyulának, a Vághalparti ármentesjtő társulat v. igazgató főmérnökének, az Országos Magyar Gazdasági fc£ye!S|üiet v. alelnökének hlamváit családja a tornóci (Nyitra vm.) ideiglenes toyugyóhelyről hazahozalla téfsi f. hó 11-én d. u. 1 órakor helyezi örök nyugalomra a Kerepesi-uti temető halottasházából az ugyanéi temetőben levő saclátíi ^rboltham )E sorok szíves közlését kén Kozma Miklósi tnin. tan., a MTI. vezetője.) , , . , : ti < \ § A MagyaT Távirati iroda jelenti: A valóságban arany érmékben teljesítendő tartozások kérdem sét a háború elején kiadott s a jelen időpontig érvényben volt kormányrendelet szabályozta^ amely |az> cgynévCziett kivételes hatalom megszemléllek követkelzményeképen február 11-én hatályát veszti. A múlt évben kapott ^érvényes felhatalmazás alapján a kormány az aranyban teljesítendő fizetések kérdését most uj kormányrendelettel szabályozza. Az uj szabályozás lényege az, hogy az ujj rendelet hatálybaiéptiót megelőzően keletkezett tartozások mérséklését vagjy megfelelő üzetélsi haladék nyújtását lehet kérelmezni a bíróság előtt azokban az esetekben, amelyekben a tartozásnak a maga egészében válói szerződésszerűi teljesítése az adósra méltánytalanul "súlyos terhet jelentene. Az uj rbndezés! tehát az eddig hatályban volt rendelettől főleg abban tér el, hogy a régi rendelet az aranykorona-tartozásokra nézve bizony-, talán időre szóló halasztást jelentett, anélkül, hogy a tartozás' összegét érintette volna, addig az uj (j-endfelet módot niyujt a tartozás összegszerű revíziójára |és jgy definliv helyzet teremtésére. A jövőre vouatkofelag a (szerződéskötési szabadság helyreáll. (:: Berni, február 9. A svájci .nemzetgyűlésen Grimm képviselő a következő interpellációt terjészlljcde elq: A szövetsiégtanáids felszólítandó, nyilatkozzék (abban a tekintetben, hogy miként szjándékozifc az Európa mostani súlyos gazdasági helyzetéből Svájcra háruló következményeket leküzdeni? Felszólilandó a sZövfejtségltanájcs, közölje tizokat az okokat, amelyek arra hirlák, hogy tekintettel a Ruhr-vidék megszállásának azl európai gazdásági helyzetet és a Világbékét fenyegető veszélyére, lemondjon a népszövetségi paktum határozlmányainak és a harmadik népszövetségi gyűlés határozatainak: megtartásáról, valamint ezzfel egyidejűleg az 1920^ népszövet sági gyűlés alkalmából a svájci népnek tett ígéret teijesíitjésérői. fjotta szövetsé^tanácsos, a politikai osztály el(npkb, azl interpellációra adott válaszában kijelentette, hogy a iszövetségianács a maga elhatározásából, a nélkül, hogy a más oldalról jövő kezdetaéjnyezéslj [beviárta volna, foglalkozott az interventió kérdésével. A népsZtövétsélgli gyűlés határozatainak, amelyre az interpelláló hiVatkoZjik 1 , (azonban kifejezetten az az telőíteltétele, hogy ,az intervenció csak az érdekelt lelek egyikének kivanságára történhetik. Ebben azl esetben ezl nem (áll. Ily körülmények! v közjt Svájehak nem volt arra oka, hogy lépéseket tegyen, annál (kevésbé, mert más oldalról sem számithatott támogatásra. Ejzeínkivül ázt is tudtuk, hogy Brantüng liaison ló célú tervét elejtette. Svájcban is ímegoszloititak a vélemények ennek a lépésnek célszerűségéről. A szövetségíanács azonban későbbi időre fenntartja teljes cselekvési szabadságát , ( ( ' • ;' •
