Napi Hírek, 1923. január/2

1923-01-31 [0052]

§ 1. o n d o n, január 31. Lausannei jelentés sze­rint Lurzon lord aj Ijzerződéstervezet átnyu Másakor mondett besZódében kilejtette, hogy a szerződés fő­célja, hogy befejezze, a pusztító háborút, mely Kelet­európai és Ázsiának egy részét nyolc éven keresztül feldúlta, továbbá;, hogy lehetővé tegye az összes há L borus félek részére seregeik hazaküldését Másodsor­teli képessé akarja tenni Törökországot, mely a szö­vetségesek elleni háborúban wreSéget szenvedett, dó viszont a görög erőket sikerült legyőzne, arra hogy Ázsiában és Lurópáiban mint egységes konszolidált állam el foglalja az őt megillető helyet, s hogy ele­get lehessen árunak a kívánságának, hogy be.ép a nemzetek szövetségébe. Harmadsorban a békeszerző tíés célja az. hogy a barátság, a jóakarat és a ba­rátságos érintkezés egyenjogú feltételeit Törökország részére is biztosítsa. Uiuzon kijelentette, hogy — noha a béketárgya­lások a legbarátságosabb mederben folytak — mégis szükség volt arra, hogy a közérdek szempontjából \!ig?,i érjenek. A törökök egyébként is áz egész szer­ződéstervezet megállapításánál jelen voltak es min­denbe beleszólhattak Kívánságaiknak, a szövetségeseit máris igen sok tekntetben elegei tettek és sem a toö\ rök megbizottaik, sem' az angoraí kormány nemi mondhatja azt, hogy 'bármely tekintetben is meglopó tér érte vagy icnyegptós hatása aatt kellett voina tár­gyal niok. — A békeszerződést — mondta ezután — nera nyomással vagy diktátummal, hanem a megértés ét békülékenység eszközeivel hoztuk léire. A békeszer­ződés tervezetét oly végeges feltétel, kkei 'állapítottuk meg, amelyek' alapján nieygyőzödésünk szert, t tiszies­zegles béké'l lelhet kötni. Az ameri.ai detegátfó is J.'Ug.! ai elősegítetle a béke müvét és igy a szer­ződés nemcsak egy hatalom ajánlata, a törökökkei szemlén, hanem az összes hatalmak igyekezete segített pnmak ló'rejöttéü en és mindenkines, aki ebbea az íügvien érdekelve van, az a fciváiisá a, hogy Török­ország isme: a béke és a boldo jalás útjaira .jussom — A békeszerződés nemcsak az angoraí kormány elé lerjeszelt leltételekből áll, hanem a vi ág köz véleménye van hivatva arra, hogy ennek igazságossá­gát megi'é je. A békeszerződés megalapozói 'tekintetbe vették Törökország igazságos törekvéseit és biztosi tollak Törökországnak azt a lehetőséget, hogv e őbbí területei végletes birtokába jussanak és hogv belső é.etét a kivui álló hatalmak beavatkozása nélkül be kendezhesse Curzon a lékeszerződés nagylelkű lellóteleil szem­beállította a sevresi szerződés feltételeivel és azt mondta, hogy a szövetségeseket méltán érheti gánce, , azért, hog\ r annakidején tul messze mentek 1 törökőr szaggal szemben 1 . Erre a megismerésié nem az ve«­Sfj.e.t, hogy 1 örökország a jelen háborúban a gö­rögökkel szemben győztesen kerül ki, hanem az a körülmény, hogy méltányolni kellett a törököjk nem zjeli törekvéseit." Annak a reményének adott kifejezést, hogy szt^ sem lesz a lausannei konferencia megszakításáról éj aZ ellenségeskedés folytatásáról. Ha még több ember-, e'et esnék 1 áldozatul és még' nagyobb területek pus» lu nának el, Törökország keserűséjel és ellensógesku djést szítana maga ellen. Üurzon azzat végezte, hogy háborút minden bo­lond tud felidézni, de a komoly államférfiak fel­adata, hogy ne csináljanak háborút, hanem végezzék azt l*e. Így tehát felkérjük a tőrök delegációt, ne hall .. gassanak a véres tanácsokra, hanem higjrjék ei^ hogy nincs Lausjanneban egy delegátus sem, vala* mint hogy a szövetséges államokban nincs egy em> 'er sem, aki ne nézné szörnyülködéssel a fegyverek munkáját (MTI.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom