Napi Hírek, 1923. január/2
1923-01-22 [0052]
, § Párás, január 22. A mos* pénteken tartandó párisi Petőfi-ünnepség: iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik. Az ünnep a Sorbonne nagytermeiben lesz, ahol 3000 ülőhely áll rendelkezésre. A renrendezőséghez százával érkeznek levelek különböző társadalmi állasu emberektől, akik meghivőt kérnek" jés lelkesen emlékeznek meg a nagy magyar költőről. I-jfciekeit a leveleket az ünnepség után a .budapesti Petöfi-muzeum levéltárába juttatják. Az idegen kolóniák 'közül Gesov vob miniszterelnök vezetésével a. Sbolgárok mutatják a legnagyobb érdeklődést, de más flemzetbeliek is nagiy számmal jelentkeznek; igy # íilanadai egyetemi hallgatók is kérlek meghívót. ;A centenárium alkalmából Lueie Delarue Mardfrus hir(ncves írónő verset irt Petőfiről, amelyet azi ünnapstógeni Madame JVIadeieine Roch, a Comédie Francán se tagija fog elszavalni. Magyarország ós a Petőfi Társaság nevében Pékár Gyula fog először felszólalni, akinek beszédére de Monzie szenátor válaszoí {Franciaország nevében. bortunat Strowski, a Sorbonneon a francia irodalom lanára, akinek édesapja Bem vezérlete alatt a magyar szabadságharcban is részt vett, a párisi cgycj'jőm nevében, Jean de Bonnefon a francia {női ftgüág nevében fog beszélni. Roger Gailtard, a i agy szjinész, saját szerzeményű »Hymne á la IIongrie« éiiinü versét fog;a elszavalni. Az ünnepségen Pautay, Ei zsin kívül szavalnak még Yvonne Ducos, Huguette Dullos, Mademoiselle Guintini, Renée du Miniig Maiaame Moreno, Lou;ise Silvain és Coeeila Velhna művésznők, valamint Silvain, Signorét és Jtan Serma nt művészek. Az ünnepséget megelőzően megjel -nt a franída könyvpiacon egy kötet, amelynek cimel Petőfi Sándor válogatott költeményei, fordították Jeaim de Bonneion és Paul Regnflei; előszóval ellátta Jean de Bonneion. Pái«is, a Pelőfi-centenárius kiadásai, 1923. Az ízléses léhérkölésü kötet 3b költeményt tartalmaz, vala nln ; : szemelvényeket a János Vitézből. (H'í'h) London, január 22. (Magyar Távirati lro.da.) A magyar tudományos akadémiának a H. Eorsler-Morley angol könyvkiadó céggel szemben fennállott háború előtti adósságát Szapáry László gróf londonp magyar királyi 'követ személyes közbejarár sával rendezték. Az adósság a kamatokkal együ t 50 font sterling volt, ami a korona mai állásá.ái tóbb mint (500.000 koronát jelent. Miután a cég a kamat követelést elengedte, gróf Szapáry követ a tőkét sajátjából fizette meg. London, január 22. (Magyar Távirati Íródta.) Szapáry László grót londoni magyar királyi követet a walesi herceg magánkihallgatáson fogadta. A 'kihallgatási hossíabb ideig tartott és a herceg, igen* élénken érdeklöüött Magyarország helyzete iránt. Kijelentette, hogy a legmelegebb rokonszenvet óiza Magyarország iránt, ahol nagyatyja, VII. Ediward király annak idején mint walesi herceg, olyan otthonosan érezte magát. Szapáry grófnak alkalma volt számos anekdotát felelevenítem Edward királlyal való találkozásaitól és a herceg végül kijelentette, hogy nagyon őrülne, ha alkalma nyünék Magyarország földjét és népét megismerni.
